Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Miklósy Zoltán: Forster Gyula: Koros és a Berényiek. Budapest, 1927. / 304–306. o.

ISMERTETÉSEK 305 Korosiak voltak, akiknek családjából ágazott ki pl. a Rajcsányi-család is, A Korosiak birtokát Zsigmond király Ladlányi Lászlónak adományozta, ami ellen a Korosiak 1426-ban a zobori konvent előtt tiltakoztak. A család tagjai közül Sebestyén fia György a huszita csehekkel tartott, amiért birtokait Hunyady János kormányzó 1451-ben az Apponyiaknak adta. A Koncsek-család tagjai pedig korosi birtokrészeiket 1523-ban (amikor először merülnek fel) Horváth Miklósnak vallották be. 1461-ben Berényi György Esterházy Miklós nádortól adományt nyert Nagykorosra ós Kiskorosra. Koros vidékén ezután a Berényi-család a főbirtiokos. A Rákóczy-felkelés után báró Berényi Péter szerezte meg, azonban az itt állott vár már a következő nemzedéken nőági örökösök birtokába került és különböző családbk kezén fordult meg. A Berényi-család a XVI. század folyamán Nógrád megyében is szerzett birtokokat; a XVII. század alatt Nyitra megyében terjeszkedett. A család nemesi címerlevele 1431-ben kelt. Berényi György 1653-ban új adományt nyert AlsóBodokra, 1655-ben pedig bárói rangra emelkedett. A családnak idővel három ága keletkezett: a korosi, bodoki és beczkói, melyekről a szerző igen sok adatot sorol fel. A Berényiek 1720-ban Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi érsek előterjesztésére grófi rangot kaptak. A Berényi-család a XIX. században lehanyatlott. A bodoki és beczkói ág kihalt, a korosinak is csak egy férfitagja van meg. Koros is gazdákat cserélt és utoljára a szerző tulajdonába ment át. A három utolsó fejezet a korosi egyház viszomtagságairól szól. Koroson több templom is volt, melyek egyikét az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (a jelenlegi plébániatemplomot) a templáriusokénak tartják. Ezek a fejezetek is igen részletesek és sok értékes adatot tartalmaznak az egyház ingó és ingatlan tartozékairól. Ez az adatokban gazdag munka kilép a címben sejtetett szerény körből. Pl. Nyitra megye jórészének múltjáról olyan részleteket tudunk meg, melyek igen sok vitás helytörténeti ós családtörténeti kérdést tisztáznak. A mű azonban nyeresége az archaeologiának és a műtörténetnek is. A szerző művét az Országos Levéltár, a. Berényi-család levéltára (jelenleg a Nemzeti Múzeumban van), az esztergomi prímási és káptalani levéltárak, valamint az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatainak felhasználásával írta Levéltári Közlemények. 20