Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Föglein Antal: Sopron vármegye levéltára az 1921. évi kényszerköltözés után / 274–282. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 275 dasági, szociális és kulturális helyzetéről iß s így e jelentés a szűkebb, mintegy az ellenőrzést végző vármegyei közönségen kívül a nagyközönséget is érdekelheti, sőt, miként az alispán az előszavában kijelenti, e jelentéssel a jövő történetírója részére, aki majdan a vármegye mai történetével foglalkozni kíván, adatokat is akar szolgáltatni. Az ennek megfelelően csoportosított s a belügyi és népjóléti közigazgatás s a kereskedelem, földmívelés, közoktatás és pénzügy szempontjából feljegyzésre méltó adatok annak idején hasznára is lesznek majd a kutatónak. A belügyi közigazgatás adatai kapcsán a 9. pont alatt a vármegyei levéltárra vonatkozólag tett közléssel azonban, amely már tárgyánál fogva is különösen érdekel bennünket, folyóiratunkban már most óhajtanék foglalkozni. Miként az alispán jelentésében mondja, a levéltárrendezésnek 1923-ban megkezdett munkája, amelyről az alispán az előző évi jelentésében már részletesen beszámolt, az 1926. évben is tovább folytatódott. Nem volt ugyan alkalmam a hivatkozott előző jelentésbe betekinthetni, de nyilvánvaló, hogy az alispáni jelentés „a halomra dobált levéltári anyagnak a rendezési tervezetben megállapított osztályokba, csoportokba és alcsoportokba való tagozódásáról" szólván, ez alatt azt kell értenünk, hogy a vármegye levéltárának anyaga, amely a nyugatmagyarországi események kapcsán két ízben is elszállíttatott eredeti helyéről, a vármegyeházában levő levéltári helyiségből, a szekerekre való felrakás, majd az ezekről való lerakás alkalmával a nagy sietségben, felfordulásban úgy összehányódott, esetleg az iratcsomók átkötő szalagjának megoldódása folytán maguk az iratok is úgy összekeveredtek, hogy a levéltár ma tényleg csak egy halomra hányt irattömeg, amelyet most szednek szét s az iratok rendezésével most nyeri vissza a régi külsejét s kerül ismét a kutatásra is alkalmas s így használható állapotba.. Az alispáni jelentés szavaiból kitetszőleg a levéltári anyagnak még csak egyik része került ki a nagy irattömegből (három év alatt!). Az így kiválogatott anyag gyűjtőszekrényben várja az ezután következő részletes rendezést, aminek azonban az az előfeltétele, hogy a levéltár egész anyaga keresztülmenjen ezen a szétválogatáson, minthogy elvesztek, illetve hiányoznak még mindig azok a nyilvántartások (az alispáni jelentés valószínűleg a levéltári lajstromokat érti), amelyek alapján a levéltár régi kezelési rendszere a lehetőségig visszaállítható lesz. 18*