Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

64 DR. MISKOLCZY GYULA II. Az államtanács levéltára. Mária Terézia nagy hivatalszervező munkásságának egyik/legmaradandóbb gyümölcse az államtanács felállítása volt, amely, mindlenesetre különböző belső átalakulások után, több mint egy évszázadon át volt a belpolitika és közigazgatás kérdésiéiben az uralkodló fő tanácsadó szerve. Elődei, a különböző konferenciák, elsősorban a külpolitika irányításával foglalkoztak, míg a közigazgatás tartományok szerint decentralizálva, a különböző Hof- és Landerstellék ügykörébe tartozott. A heterogén elemekből alakult monarchia közigazgatásának egységes szempontok szerint való irányítása Kaunitz és Hatzfeld nagy gondolata volt, s főleg az előbbi tanácsára léptette életbe az uralkodónő 1760-ban az államtanácsot. Ez az intézmény kizárólag tanácsadó szerv volt, minden végrehajtó jog nélkül; tagjai az uralkodó bizalmi emberei voltak, akik az egyes tartományok vezetését felülvizsgálták, s akiknek a véleménye alapján alakult ki a fejedelmi elhatározás. Hatásköre kiterjedt az egész monarchiára, s ekként szervezete is egységes volt; eígyes osztályai nem tartomány-csoportok, hanem közigazgatási ágak (igazságügy, pénzügy, stb.) szerint alakultak ki. A hatalmas levéltár a következő alkatrészekből áll: a) Az elnöki osztály 10 csomója. Tartalmáról röviden a következőkben adhatunk áttekintést: Az államtanács szervezése és utasításai, államtanácsi kinevezések, előléptetések, eskotési formulák és akták, személyzet, szálláspénzek, nyugdíjak, referátumok, az ügymenet formális beosztása, helyiség, pecsétek. b) Az ülések jegyzőkönyvei. 1761—76, 20 csomó. Az államtanács üléseinek bő jegyzőkönyvei mellékletekkel; az intézmény működésének kitűnő forrásai. Az 1781—86. évekről szintén maradt fenn 3 kötet jegyzőkönyv tabellákkal, statisztikai kimutatásokkal és felterjesztésekkel. c A szorosabb értelemben vett államtanácsi aktáknak (1761—1848) 1955 csomója, ami közel félmillió ügydarabnak felel meg. Az államtanácsi akta elsősorban az államtanács irodájának a műve. Ez az iroda nem közönséges kezelőtisztekből állott, hanem képzett, szélesebb látkörű, tapasztalt férfiakból, akik közül nem egy később maga is államtanácsos lett. Az iroda egyik főfeladata a királyhoz benyújtott miniszteri és kormányszéki felterjesztések tanulmányozása és észszerű