Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 65 kivonatolása volt, hogy a referensnek tiszta képet nyújtson a felterjesztő, de az alsóbb hatóságok véleményéről is, tehát kimerítőnek kellett lennie. A kutatás szempontjából ez azt jelenti, hogy az államtanácsi akta informál bennünket az ügyről és az elintéző összes hatóságok állásfoglalásáról azokban az esetekben, amikor maga a felterjesztés összes mellékleteivel együtt régen elkallódott. Az államtanácsi akta második része az államtanácsosok véleményezése. Minden ügyet kiosztottak egy referensnek, aki azt áttanulmányozta, megírta róla a véleményét és elkészítette a döntés tervezetét. Ezután sorban a többi államtanácsos (később az illető államtanácsi Sectio többi tagja) is leadta a véleményét, s ha a nézetek igen eltérők voltak, akkor esetleg ad recirculandum küldötte vissza az uralkodó az aktát. Minden aktából pontosan megállapítható tehát (Ferenc alatt esetleg a kabineti akták figyelembevételével), hogy mely tanácsos műve az akta harmadik része, az uralkodó legfelsőbb elhatározása, amelyet egyaránt rávezettek az eredeti felterjesztésre és az államtanácsi aktára. Joggal mondhatjuk tehát, hogy az államtanácsi akta az ügy egész történetét, a species factitól a végső elintézésig híven visszatükrözteti, s ezért páratlan értékű forrás Magyarország történetére nézve a tizennyolcadik század második és a tizenkilencedik század első felében. Az államtanácsi akták egy másik nemét a „legalázatosabb jegyzékek" (alleruntertanigste Note) képezik. E jegyzékekben az államtanács irodájának vezetője az uralkodó figyelmét felhívja olyan körülményre, amelynek figyelemmel kísérése az államtanács kötelessége és joga, pl. hogy valamely udvari rendeletet nem hajtottak végre, vagy hoigy bizonyos kérdésben még nem hoztak elvi határozatot stb. Ilyenkor azután ez a legalázatosabb jegyzék képezi az államtanács véleményezésének alapját és kiindulópontját. Megemlítendők még a fősorozatban előforduló külön csomók. Pl. 1768-ból 10 csomó irat szól József császár bánáti és szlavóniai utazásáról, 5 csomó az osztrák közigazgatás szervezéséről. 1773-ból 3 csomó irat József erdélyi körútjára vonatkozik stb. Ezek a külön csomók azért érdemelnek külön említést, mert nem kizárólag államtanácsosi aktákat tartalmaznak, hanem mindenféle emlékiratokat, neves és ismeretlen emberek kidolgozásait és egész halmaz adminisztratív aktát is. d) A segédkönyvek, mutatók és jegyzőkönyvek, rend*Levéltári Közlemények. 5