Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.
A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 63 tertanács egy-egy átirata felel meg, amellyel az egy miniszter felterjesztését átteszi az államtanácshoz véleményezés végett. A javaslat az államtanácsosok közös ülésén alakult ki, miután a referens kifejtette róla véleményét. Az ekként készült javaslat ezután a felterjesztéssel együtt visszakerült a minisztertanács irodájához, t. i. a kabinetirodához, amely ezt az uralkodó elé terjesztette döntés végett. Az uralkodó elhatározását azután közölték az államtanáccsal. Látnivaló tehát, hogy az államtanács egy-egy aktája mindenről informál bennünket. Megtudjuk belőle a tényállást, az illető szakminisztérium álláspontját, az államtanácsi referens és a plénum véleményét, olykor a kabinetiroda eltérő felfogását, s a végleges döntést. Az államtanács aktái tehát igen becsesek, sokoldalúak, s könnyen pótolják más hatóságok elkallódott aktáit. A fentjelzett ügymenet kiváló helyet biztosított a kabinetirodának, minthogy az államtanács javaslata azon keresztül került az uralkodó elé, s így a kabinetnek módjában volt az államtanács javaslatát felülbírálni és saját szempontját diadalra juttatni. Az államtanács tekintélye azonban idők folytán emelkedett, s fejének, Lichtenfels bárónak sikerült a kabinetet háttérbe szorítani. Az államtanács ezentúl közvetlenül referált az uralkodónak, külön felterjesztésekben. Ezzel a kabinet megfosztatott az ügymenet által addig neki biztosított befolyástól, és a titkos tanácsadó szerepére lett kárhoztatva. Az államtanács hatásköre kiterjedt az egész monarchiára, mindennemű belügyre, pénzügyekre, kereskedelmi ügyekre és igazságszolgáltatásra, Magyarországra nézve nem volt törvényes alapja, de azért a magyar elem képviselve volt benne, még pedig gróf Almásy és báró Geringer, a horvát pedig Ozegovic tanácsos által. Egyébként az államtanács szervezete egységes volt, külön magyar osztály nem volt benne, s így az akták is vegyesek, magyar és osztrák vonatkozásúak. Az államtanács regisztratúrájával együtt a házi, udvari és állami levéltárba került a nyomtatványok, lithographiák,, legfelsőbb elhatározások, törvények, rendeletek, és normaliák 66 csomóból álló gyűjteménye is, amely eredetileg a fentemlített regisztratúráhOiZ tartozott. Magából az ifjabb államtanács aktáiból kiemelendők még az elnöki osztály aktái 6 kötetben, valamint az uralkodó elhatározásai (1 kötet) és meghagyásai (1 kötet).
