Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.
58 DR. MISKOLCZY GYULA ferenciában, az államtanácsban és a kabinetben való működéséből származnak, hanem olyanokat, amelyeket a főherceg mint a király ideiglenes helyettese állított ki, tehát legfelsőbb kéziratokat, fegyelmi ügyeket, vagy pedig olyanokat, amelyeknek elintézésére Lajosnak egyenes megbízatása volt. Az e csoportba tartozó iratok a magyar udvari kancelláriának Zichy miniszter által előterjesztendő ügyeiről, a megyék mozgalmáról, a nádor ügyköréhez nem tartozó promemoriákról és előterjesztésekről és Fiume ügyeiről szólnak. Pergen hagyatéka (kb. 1780—90, 5 csomó). Pergen Alsó-Ausztria elnöke, s egyszersmind a rendőrségnek főnöke volt. Hagyatéka elsősorban osztrák vonatkozású, de magyar szempontból sem érdektelen, mivel a rendőrség működése akkoriban, ha nem is jogilag, de tényleg az egész monarchiára kiterjedt. Pilgram hagyatéka (1809, 1 csomó). Pilgram államtanácsos és kabineti referens e gyűjteménye a szabadkőművesekre vonatkozó aktákat tartalmaz, nevezetesen kátékat, diplomákat, alapszabályokat stb. Rajner főherceg hagyatéka (1763—1844, 5 csomó) statisztikai feljegyzéseken kívül elsősorban olasz, velencei és parmai aktákat tartalmaz, Reichenstein b. hagyatéka (1863—65, 4 csomó). Reichenstein 1863-tól 65-ig erdélyi alkancellár volt. Hagyatéka főleg irodájának hivatalos aktáiból áll, amelyek a bécsi kormány törekvéseinek ismeretére és Erdély történetére igen fontosak, különösen levelezése Nádasdy miniszterrel és az •erdélyi magyar, szász és román pártvezérekkel, közöttük Saguna püspökkel. A gyűjteményből kiemeljük még a Haynald püspök szereplésére vonatkozó aktákat, az elnöki osztály bizalmas aktáit és a nagyszebeni országgyűlés aktáit. Zinzendorf Lajos és Károly grófok hagyatéka (1759— 1813, 21 csomó és 205 kötet). A két Zinzendorf korának legbefolyásosabb egyéniségei közé tartozott. Károly, a miniszter és az udvari számvevőszék elnöke, mint szervező és pénzügyi szakember volt az uralkodók nagyrabecsült tanácsadója, míg Lajos állam tanácsos volt, e testület egyik jóakaTatú, felvilágosult, higgadt tagja. Nagy hagyatékuk iratokból és naplókból áll. 21 csomó iratuk az egész monarchia közigazgatására és belső politikájára, de főleg gazdasági kérdéseire vonatkozik. A 13. és 14. csomó Magyarországot, s, 15. a temesi bánságot, a 16. Horvátországot, Fiumét és a tengerpartot érdeklő iratokat foglal magában. A kéziratok