Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború után / 20–43. o.

40 DR. ECKHART FERENC kulturális igényeik kielégítésére kapnak, amely különben a provenientia elve szerint is megilletné őket. Ezenkívül Auszt­ria még azt is kijelentette, hogy kész Jugoszláviának min­den levéltári anyagot átadni, „mely mint levéltári egység az Ausztria által átengedett területen jött létre s onnan az osztrák köztársaság területére jutott." Az osztrák-jugoszláv szerződés már szigorúan a provenientia elvéhez alkalmazko­dik és levéltári anyagban nem jelent különösebb gyarapodlást a balkáni állam számára. A reciprocitást Ausztria minden­tekintetben kikötötte magának. Végül még egy szerződésről kell itt megemlékeznünk, mely általánosabb jellegű. Mikor 1922-ben a saint-germaini és a trianoni békék számos pontjának végrehajtása ügyében az érdekelt országok ú. m. Magyarország, Ausztria, Len­gyelország, Románia, Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia Olasz­ország égisze alatt Rómában hosszas tárgyalásokat folytat­tak, a levél- és irattári anyag ügyében is jött létre egy egyez­mény, mely eredetileg hivatva lett volna ezen kérdéseket egy­ségesen rendezni, mely azonban egy lépéssel sem vitte előbbre az ügyet a megoldáshoz s még inkább súlyosabb feltételeket szabott Ausztriára és Magyarországra, mint a békeszerző­dések cikkei. Az egyezmény jobbára az ezen kérdésekre vonat­kozó békecikkek ismétlése, melyeket újból felsorolt. Ez a felesleges megállapítás alkotja a szerződés 1. cikkét. A 2. cikk szó szerint így hangzik: „Ez a szerződés egyformán vo­natkozik mindarra, ami a saint-germaini béke 93. cikkének 2., illetőleg a trianoni szerződés 77. cikkének 2. pontjában kimondott közlési kötelezettséggel összefügg (oei qui ooncerne la communication prévue par l'alinéa 2 etc. 8 ). Amennyiben az érdekelt államok közt már megkötött vagy még megkö­tendő külön szerződések közelebbit nem határoznak meg, a levéltárakat, irattárakat stb.-t illetőleg a közlés keretébe tartozik a szabad bejárás (libre accés) a nevezett cikkekben tekintetbe vett levéltárakba és más közintézmények raktá­raiba, a betekintés, a kutatás, másolatok, kivonatok, fény­képek vagy mindenféle reprodukciók készítése és különös ese­tekben határidőre való kölcsönzések, az érdekelt államok kölcsönössége mellett és a rendes szolgálat károsodása nél­kül, valamint a kérdéses levéltárak és okmányok jókarban való tartásának kötelezettsége." Ez a cikk tehát azt jelen­tette, hogy az összes osztrák és magyar levéltárakba és irat­tárakba a felsorolt államok kiküldöttjei szabadon bejárhat­Bundesgesetzblatt, 1923. Nr. 602.

Next

/
Thumbnails
Contents