Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete. Szerkesztő: Nyíry Dániel. I. évf., 1–2. füzet. Miskolc, 1926. / 283–287. o.

ISMERTETÉSEK 285 ható tájékoztató mondja, az, hogy „azon adatok és emlékek, melyek Miskolc s ezzel kapcsolatosan Borsod vármegye történelmének és régészetének szempontjából értékkel bírnak s eddig még a viszonyok mostohasága miatt egyes levéltárakban vagy egyebütt lappanganak, az érdeklődők számiára hozzáférhetőkké tétessenek." Folyóiratunk hasábjai nemcsak a levéltári kutatások eredményeit közlik. E folyóirat magának a levéltári ügynek van szentelve s így minden, a levéltárakkal kapcsolatos eseményre felfigyel, örömmel vesz tehát tudomást a miskolci történelmi és régészeti közlemények megindításáról s ugyanezen alkalommal azt is megállapítja, hogy Miskolc város, amely történetében annyi megsiratni való gyászos emléket tart számon, ahol a török dúlások s az évszázados török járom annyi keservet s annyi tragédiát okoztak, ahol a szabadságmozgalmak mindenkor oly termékeny talajra leltek s amely városnak annyi derék polgára vérzett a szabadiságért Rákóczi kuruc zászlai alatt, ez a város a múltja emlékeiben rejlő erőt bízvást kamatoztathatja a jövője érdekében azzal, ha módot nyújt, hogy a város ezen történeti emlékei a művelt közönség előtt feltáruljanak. A folyóirat első füzete három cikket tartalmaz. Nyíry Dániel gondios kutatás alapján megírt cikkében Miskolc város „sántzát vagy árkát" ismerteti. Oklevelek s a város jegyzőkönyveinek feljegyzései alapján kimutatja, hogy Miskolc város a mohácsi vész utáni török beütések s rablások hatása alatt először sánccal vagy palánkkal vette körül magát, amely erődítéshez 1690 óta egy külső árok is járult. Adatok alapján kijelöli az erődítés pontos vonalát s kitolódását a város fejlődésével kapcsolatban. A város erődítése a XVIII. század közepén szűnt meg. — Marjalaki Kiss Lajos cikkében kimutatja, hogy a váradi registrum 243 (régi 124) számú jegyzőkönyvében megemlített castrum Sasvár neve helyesen Vasvár s helye másutt nem lehet, csak borsodi földön s így Borsod vármegyében az eddig ismert három tatárjárás előtti váron — Borsod, Győr és őrös úr várán — kívül egy negyedik vár, Ózd mellett e castrum Vasvár is létezett. — Leveles Erzsébet cikkében, amelyet különben dr. Csánki Dezső államtitkárnak, az Országos Levéltár főigazgatójának ajánl, egy Bakos Balázs nevű borsodvármegyei nemes ellen 1582-ben emelt boszorkányvádat ismertet. Te-