Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Föglein Antal: Történelmi és régészeti közlemények Miskolc város és Borsod vármegye multjából. Miskolc thjf. város Hivatalos Értesítőjének melléklete. Szerkesztő: Nyíry Dániel. I. évf., 1–2. füzet. Miskolc, 1926. / 283–287. o.

286 ISMERTETÉSEK kintve, hogy a magyar boszorkányperek irodalma

1 alig néhány ennél régibb XVI. századbeli pert ismer, — mint legrégibb tulajdonképeni boszorkánypert ugyanis egy 1565-ben Kolozsvárott lefolytatottat említ, — szerintünk első sorban ezért érdekes ez a boszorkányvád. De azért is érdekes, mert a magyar boszorkányperek történetében ritka jelenség, hogy férfit vádoltak boszorkánysággal. Emellett elismerjük a cikkíró lelkiismeretességét is, amellyel az ezen tárgyra vonatkozó jogforrásokat is áttanulmányozta. Véleményünk azonban annyiban eltér a cikkíróétól, hogy mi e vád tárgyalásánál egyáltalán nem látjuk, hogy a nemes vármegye a boszorkányhit alapján állott volna, A magyar boszorkányperek története különben távolról sem mutatja azt a fanatizmust, amelyet a külföldlön a hasonló perekben látunk. Jelen esetben inkább azt a józan felfogást figyelhetjük meg, amely a múlt századok vármegyei tisztviselőit mindenkor jellemezte, s amely a mlegvádolt Bakos Balázs uramat még perbe se fogta, még ki sem hallgatta s még ítéletet sem mondott. A második füzetben Nyíri Dániel Miskolc városnak az 1678—1711. évek közti életét — amikor a privilegiális város önrendelkezésének legmagasabb fokán állván, ez az időszak tekinthető a város múltja legfigyelemreméltóbb korszakának, — a városi számadáskönyvek közlésével teszi szemléltetővé. A város gazdájának, vagy amint az időben nevezték „kincstartójának" e napi feljegyzései már azért is érdekesek, mert, miként a közlő megemlíti, eddig elő nem kerülvén, a helyi történetírás művelői előtt mindezideig ismeretlenek voltak. -=— Leszíh Andor, Miskolc város legrégibb, 1800. évből származó s a miskolci céhek felszabadító levelein (Kundschaft) látható látképét s ezzel kapcsolatban a különböző felszabadító leveleket, valamint a városnak Szrogh Sámuel táblabíró s volt levéltári registrator által 1800-ban kiadott s az említett 1800. évi látképpel ellátott leírását ismerteti. — Marjalaki Kiss Lajos „a tapolcai apátság 1214-i adatának hitelességéről" ír s kimutatja, hogy a váradi registrum 321 (új 95) számú jegyzőkönyvében említett „Heuiuz", amelyet „Hévíz"-nek olvastak, nem lehet azonos a borsodvármegyei Tapolcával, mint ahogy a Karácsonyi—Borovszky-féle Váradi Registrum akadémiai kiadás 186. old. 3. jegyzetében magyarázza, A cikkíró szerint 1 Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása.