Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború után / 20–43. o.

24 DR. ECKHART FERENC bizottság által kinevezendő bizottság fogja azon körülményeket megvizsgálni, melyek közt az I. függelékben felsorolt tárgyakat Olaszországból a Habsburgok elhurcoltak. Ez a bizottság fog ítélni afelől, hogy azok Olaszországot vagy Ausztriát illetik-e meg. Belgiumnak, Lengyelországnak és Csehszlovákiának hasonlóképen jogában áll visszaszolgáltatási igényeiket bejelenteni azon tárgyakra vonatkozólag, melyek a II—

IV. függelékben vannak felsorolva. Ezek közt pedig Csehország függelékében levéltári anyag is van. ú. m. mindazon okmányok, melyeket Mária Terézia rendeletére v. Rosenthal hozott el a házi, udvari és állami levéltár alapításakor, továbbá a cseh udvari kancelláriából és az udvari kamarából eredő okiratok. Végül, hogy jelentéktelen dolgokat mellőzzünk, a békejavaslatnak még a 192. (a békeszöveg 196.) cikke vonatkoztatható levéltárakra is. Eszerint az összes művészeti, régészeti, tudományos és történeti jellegű tárgyakat illetőleg, melyek az osztrák-magyar monarchia vagy a korona gyűjteményeiben találhatók, amennyiben a szerződés más pontja nem intézkedik róluk, Ausztria kötelezi magát, hogy ,,a) az érdekelt államokkal, mihelyt ezt kívánják, tárgyalni kezd barátságos egyezmény felől, mely szerint a nevezett gyűjtemények mindazon részei vagy mindazok a fentemlített tárgyak közül, melyek az átengedett területek szellemi tulajdonához (patrimoine intellectuel) tartoznak — kölcsönösség alapján — eredetük országába visszavitessenek." b) Ausztria ezen gyűjteményekből húsz éven át semmit sem fog elidegeníteni, hanem megőrzésüket biztosítja. Az osztrák békedelegáció a tervezet 187. cikkére csak azt a megjegyzést tette, hogy a visszaadásra csak akkor legyenek kötelezve, ha a nevezett tárgyak Ausztria területén vannak. A 188. cikk tárgyában csak az 1914 június 1. határidő ellen volt kifogásuk, mivel a háború csak július végén tort ki. Azonkívül óvást emelt a békedelegáció minden kártérítési igénye ellen, ha nem tudnának a visszaadási kötelezettségnek megfelelni.

2 Legerélyesebben a 189. cikk ellen foglaltak az osztrák kiküldöttek állást, félremagyarázván, illetőleg túlozván annak jelentőségét. Szerintük ezen cikk határozmányai sok osztrák vagy osztrák-magyar központi és tartományi, hatóság levéltárának szétszakítását idézhetné elő és csak hosszú 2 Bericht über die Tätigkeit der deutsehösterr. Friedensdelegation in St. Germaán-em-Laye. II. k. Wien; 1919, 152. & köv. 1.