Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Budapest, 1926. / 279–282. o.

ISMERTETÉSEK 281 az erdélyi fejedelemség ősi hazai intézményekből kifejlődött futár-hírszolgálatának ismertetése, hol szerző már az erdélyi törvények jóval számosabb adatait használhatta fel. Gazdaságtörténeti s levéltári szempontból legbecsesebb a munka második és harmadik része, mely a mai értelemben vett posta ősének, I. Ferdinánd király, illetőleg Taxis Mátyás által 1527-ben történt meghonosítását, az első évtizedben merőben idegen intézmény megerősödését, a XVII. század derekán bekövetkezett elmagyarosodását, naturalizálódását, később, a Paaroknak adományozott postahűbér révén e család kezébe jutását, végül II. Rákóczi Ferenc postáját foglalja magában [II. rész], illetőleg a XVIII. század abszolutizmusának a gazdasági életet tudatosan irányító, fejlesztő tendenciájához képest III. Károly által újjá szervezett, Mária Terézia alatt személy- és csomagszállításra az addiginál jóval nagyobb mértékben berendezett s így jelentőségében rohamosan emelkedett postának a XVIII. század folyamán s a XIX. század első felében monopolizált kincstári üzemmé való fokozatos átalakulását, az 1848/49-i korszak magyar állami posta szervezésére irányuló kísérleteit, végül az 1849—67 közötti időszak Bécsből egységesen irányított s teljesen német jellegű postáját s a modern posta intézményeinek (egységes portó, vasutak felhasználása, táviró, külföldi postaszerződések stb.) ez időszakra eső kifejlődését ismerteti [III. rész], A második és harmadik rész tehát, mely a munka törzsének tekinthető, gazdaságtörténeti szempontból legérdekesebb szakasza a könyvnek s minthogy szerző itt közvetlen forrásból, levéltári anyagból merített, tudományos szempontból is a legérdekesebb. A felhasznált adatok legnagyobb része az Országos Levéltár [Kincstári osztály: Benignae Resolutiones, Litterae ad Cameram Hungarieam exaratae, pozsonyi és szepesi kamarák évi számadásai stb; Helytartótanácsi osztály: Departamentum postaié, Miscellanea, Ideal. Miscell., Politia normalia, Postalia normalia stb; Kancelláriai osztály: Conceptus Expeditionum Cancellariae stb.J s a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára [Egyes, városi és kamarai iratok, Fol. Lat. — Fol. Germ. — Fol. Hung., Quarto Lat., Octavo Lat. stb.], részben pedig Budapest székesfőváros levéltára, illetőleg a bécsi Hofkammer- és Finanzarchiv iratanyagából vétetett. Levéltári szempontból kevésbbé érdekes a munka negyedik része, mely a magyar kir. postának a kiegyezés után meg-