Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság honismertető bizottságának kiadványai, II. kötet, 2–3. füz. Karcag, 1926. / 273–275. o.

ISMERTETÉSEK 273 Péter" áll a német eredetiben is. — Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy a helyneveket a rubrumban mindig mai alakjában írja, mert nem egyezik a történeti hűséggel, vagy inkább korszerűséggel, ha pl. az oklevélben szereplő „Chink" községet (mely Csánki történeti földrajza szerint is Czenk) Nagycenknek nevezzük (6. sz. oki), holott akkor csak Czenk volt. — A különben gondosan összeállított név- és tárgymutató használatát megnehezíti az, hogy a városi polgárok csak saját városuk alatt vannak indikálva, csak Győr alatt található meg Ágoston győri püspök is. Asszonyfalvi Osth Ferencet Osth, illetőleg Osl címszó alatt hiába kerestük, csak Asszonyfalvi néven van felvéve a tárgymutatóba. — Nagyon érezhető továbbá a kísérő jegyzet teljes hiányaJó lenne végül, ha a szerző legalább a középkori rész végén kis speciális német szótárt állítana össze, ami nagyon megkönnyítené az oklevéltár használatát. Az itt felsorolt apró hiányosságok azonban nem vonnak le semmit - jelen kötet tudományos értékéből és nem csökkentik azt a nyereséget, amellyel a magyar történettudományt Házi Jenő e kötete gazdagítja. DR. PLEIDELL AMBRUS. Dr. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság honismertető bizottságának kiadványai, II. kötet, 2—3 füzet; Karcag, 1926, 202 lap. A zemplén-abaúji borvidék területén, az Alföldről Kassán át Lengyelországba s Felsőmagyarországból a hernádmenti vulkánsoron keresztül Erdélybe vezető északi út keresztezési pontjában fekvő Göncz városa energikus geográfiai helyzeténél fogva már településföldrajzi szempontból is figyelmet érdemel, különösen érdekes témát nyújt azonban a településtörténet számára, minthogy a város a híres gönczi hordók révén a szomszédos Hegyalja borának történetével kapcsolatba jutván, nevét gazdaságtörténetünkben is megörökítette s minthogy sorsa az északkeleti megyék számos helységének történetéhez sok tekintetben hasonló. Érthető tehát, hogy Göncz levéltára Debrecenbe kerülvén, szerző figyelme a feldolgozásra méltó tárgy felé fordult s idézett monográfiájában összeállította a város több szempontból érdekes történetét. A munka első fejezetei a helység külső történetére vonatkozó adatokat foglalják magukban a vidék megülésétől Levéltári Közlemények. 18