Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.

AZ AUGSBURG! FUGGERLEVÉLTÁR 195 portokra vonatkoznak, sokszor levéltári jelzetet nem adnak, illetőleg csak a korábbi elhelyezésre vonatkozót, amiért ie a mostani igényeket ki nem elégítik, a levéltár most közzétett történetére azonban igen fontos forrásul szolgáltak. Dr. Dobel az általános repertóriumon kívül egy név- és tárgymutatót, valamint a Fugger-család minden tagjáról registrumot is készített. Az általános repertórium beosztása a levéltár anyagának tagozódásából önként adódott; erről e cikk függelékeként a levéltár anyagáról közzétett rendszeres áttekintés nyújt bővebb felvilágosítást. A fő- és alcsoportokon belül az oklevelek és iratok beosztása tisztán levéltári szempontok szerint történt. Az általános repertórium négy vastag foliókötet. Jól használható a folióalakú, kétkötetes név- és tárgymutató, amelyben a hely- és személynevek, valamint a tárgy szerinti vezérszavak is fel vannak véve, úgyhogy ez az egy mutató a legtöbb kérdésben a kellő felvilágosítást nyújtja. A Fugger-registrum szintén betűrendben készült. Minthogy a családban igen gyakoriak az azonos keresztnevek, e betűrendes registrum alapján a keresett iratok és oklevelek feltalálása sokkal könnyebb, mint egy genealógiai registrum segítségével. Az említett segédkönyveken kívül dr. Dobel az okleveles anyagról 37 vastag quart-dobozt megtöltő kivonatokat, az iratokról pedig cédula-katalógust is készített. A fentemlített repertóriumokban Dobel nemcsak az öt, különálló levéltár anyagát vette fel. Az újonnan felállított levéltárba ugyanis a Fugger-Nordendorfok és mások levéltárai is beszállíttattak, sőt hivatalos működésének megkezdésekor az igazgatóságok irattárainak régebbi részeit is összegyűjtötte. így még 1880 szeptemberében is, amikor a gróf Fugger-Glött-féle jószágigazgat óság székhelyét Dillingenből a Lech melletti Rainba tette át, számadások és más levéltári anyag került a levéltárba. Dobel az egykor fennállott levéltárakat személyesen is megtekintette s a helyszínén személyesen válogatta ki az iratokat. Á rendezés és repertóriumok készítése — a betűrendes mutató és egy leszármazási tábla kivételével — 1883-ban befejezést nyert. Ennek megtörténte után Dobel a levéltár kiegészítését tekintette legfőbb feladatának. Evégből a más, így pl. az augsburgi városi, az innsbrucki helytartósági, a müncheni birodalmi, a memmingeni városi stb. levéltárakban a Fuggercsaládra vonatkozólag található iratokról s oklevelekről 13»