Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.

196 DR. DEININGER HEINZ FRIEDRICH másolatokat készített. A levéltár ügyében 1880 táján Spanyolországban is járt. A sigmaringeni herceg Hohenzollerféle levéltárban a Fugger-család hercegi és grófi ágairól szóló oklevelekből és iratokból kivonatokat készíttetett, amelyek legnagyobb részben a család leszármazására nyújtanak felvilágosítást. Sőt még a Fugger-család rokonságát is megkereste, hogy írásbeli feljegyzéseiket ós az előttük ismeretes szóbeli hagyományokat vele közöljék. Gyűjtésében szíves támogatásban részesült. Ez úton esett értésére többek között az is, hogy a karintiai Bleibergben a bányalevéltárt a XVII. század végén tűzvész pusztította el; e levéltárban valószínűleg a Fuggerek történetének becses forrásai semmisültek meg. A levéltárat csere útján is kiegészíttette. Egy a Fuggerek magyar bányáira vonatkozó leveleskönyv fel nem deríthető módon az augisburgi városi levéltárba került. 1879 tavaszán sikerült neki azt visszaszerezni, cserébe adván érte oly oklevelek másodpéldányait, amelyek a Fuggereknek Augsburg birodalmi városhoz való viszonyára vonatkoznak. Sőt vétel útján magánosoktól vagy antiquáriusoktól is nem egy oklevél és irat került ismét vissza eredeti helyére. A fáradságot nem ismerő férfiú e működése mellett a levéltár kincseit még irodalmilag is értékesítette. Memmingen történetéről már korábban írt néhány munkát. A schwabeni és neuburgi történelmi társulat folyóiratában már 1879-ben megjelent egy Fuggerekről szóló értekezése: „A Fuggerek bányavállalatai és kereskedelme Magyarországon." Ezt követte 1882-ben: „A Fuggerek bányavállalatai Krajnában és Karintiában." Ezek és más értekezései s felolvasásai a „Fugger-ház teljes története" című munkájának mintegy csak töredékei. E munkája — majdnem kizárólag — a herceg és gróf Fugger-fóle levéltár anyagán nyugszik, amiért is a közzétételtől eltekintettek. Kéziratát a levéltár őrzi. 1883 május 1-től Dobel levéltárnoksága mellett az augsburgi kerületi és városi könyvtárban könyvtárnok is volt. „Hogy Dobel ilyen tág területen fejthette ki működését, annak magyarázatát csakis abban találjuk, hogy levéltári és könyvtári munkára határozott szervező tehetsége volt: munkájához nyugodtan fogott hozzá, tisztán látta, mit kell szétválasztani, miképen kell csoportosítani s ezek alapján készült el terve, amelyet fáradhatatlan szorgalommal és vaskövetkezeteisséggel megvalósított. Minden lap ugyanazt a mindenkor egyenletes írást mutatja, minden lap már első *