Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.

194 DR. DEININGER HEINZ FRIEDRICH dolgozószobájába jutunk, amely a levéltárat látogatóknak is dolgozóhelyiségül szolgál. E szobából nyílott dr. Dpbel Frigyes levéltárnok lakása, amely jelenleg a levéltártól el van választva. A levéltári anyag — annak „Fugger-Archiv" felírású kék bélyegzővel törtónt megjelölése után — legelőször is két részre, t. i. az oklevelek ós iratok csoportjára osztatott. Az utóbbiak nyitott, körülbelül 3 m magas, mozgatható polcokkal ellátott állványokon vannak elhelyezve, 65'50 folyó méter hosszúságban. Az okiratok öt hatalmas szekrényben őriztetnek, amelyek a helyiségek közepén állanak és összesen 51 folyó métert tesznek. Ezek közül három fiókos, egy rekeszekre osztott, az ötödikben — néhány széles fióktól eltekintve — nyitott rekeszek vannak. Ebben, valamint a negyedikben is, nagy részben iratok vannak elhelyezve. Mindegyik szekrény szelelölyukakkal van ellátva. E szekrények egy része a valóságban több vasfogantyús szekrényből áll, hogy tűz elől annál könnyebben menthetők legyenek. Az okleveleknél levéltári jelzetül két számjegy szolgál. Az első szám a fiók vagy rekesz folyószámát, a második ezen belül az okiratköteg folyószámát jelenti (pl. 5, 1). Az egyee kötegek erős papirossal vannak beborítva és keresztben átkötve. A pecsétek nagyrészben fa- vagy bádogtokokban vannak vagy puha papirosba burkoltattak. Az iratok megjelölésére három számjegy használtatott. Az első a főcsoport folyószámát, a második a főcsoport alosztályának folyószámát és a harmadik az alosztály iratcsomójának folyószámát jelöli meg (pl. 2, 1, 2). Minden egyes iratcsomót erős papírfedőlemez takarja. A csomók és a könyvek az állványokon állva vannak elhelyezve. Ügy a szekrényeken, mint az állványokon feliratok vannak, amelyek első tekintetre tájékoztatnak a levéltár fő részeiről. A dolgozószobában — amelyen kívül és belül egy késői renaissance-erkóly nyomai tisztán láthatók — két dolgozóós két rakodó asztalt, valamint egy — eddig, sajnos, elégtelen — kézi könyvtárt találunk. Az előtérben elhelyezett kettős szekrényben a kevésbbó használt irodalmi munkák és a repertóriumok állanak. A repertóriumok készítésekor dr. Dobel útbaigazításért a müncheni birodalmi levéltárhoz fordult. Az iratokról és oklevelekről készített új repertóriumokban feladatát mintaszerűen megoldotta. A fennmaradt régi repertóriumok, inventáriumok és jegyzékek csak egyes levéltárakra vagy cso-