Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: A levéltárügy Bajorországban és nálunk / 158–176. o.

A LEVÉLTÁRÜGY BAJORORSZÁGBAN ÉS NÁLUNK 161 levéltárhoz járult az egyre inkább szaporodó külügyi anyag megőrzésére az 1760-as években létesített titkos államreges ztratúra. Az 1799-i rendelet szerint e két levéltár és az államregesztratúra anyaga a külügyminisztérium fennhatósága alatt létesítendő három különálló levéltár, úgymint a titkos házi, titkos állami és az országos levéltár közt volt felosztandó. A házi levéltárba kerültek az uralkodó-családra, annak tagjaira vonatkozó oklevelek és iratok, e szempont patriarchális értelmezésében, úgyhogy a személyes vonatkozású iratokon kívül kerültek ide elsősorban az országot, illetőleg államot érintők is, mint pl. az ország fölosztására vonatkozó oklevelek. Az állami levéltár a külügyi vonatkozású iratokat volt hivatva átvenni, míg a többi, hogy úgy mondjuk, az ország belső életére vonatkozó anyag az országos levéltárba került. E három levéltár egész a közelmúltig megmaradt különállásában: az első kettőnél szervezetüknek minden lényegesebb változása nélkül. A harmadik azonban, az ú. n. országos levéltár (Landesarchiv) arra lett hivatva, hogy körülötte jegecesedjék ki a bajor levéltárak országos szervezete. A napóleoni idők, az 1802. évi békekötésben lefektetett kárpótlási határozmányok számos birodalmi rendnek és városnak mediatizálása és az egyházi testületek szekularizálása révén jelentékeny területi változásokkal jártak Bajorországra nézve is. Az ilyetén bekebelezett területekkel, illetőleg szekularizált vagyonokkal együtt az államra szálltak a mediatizált fejedelemségek, birodalmi városok és szekularizált egyházi testületek levéltárai is, illetőleg a városoknál csak az egykori szuverenitásukat érintő oklevelek s iratok. A régi állami (fejedelmi) levéltáraknak szerteszaggatott állagai még teljes felállítást sem nyerhettek az újonnan létesített levéltárakban, amikor ez újabb levéltári állagoknak szinte mérhetetlen tömege

3 zúdult a fiatal levéltári intézetekre, illetőleg azok egyikére, az országos levéltárra, amelynek az új levéltárakat is fel kellett volna vennie. A tényleges átvételt azonban a helyhiány a levéltárak tekintélyes részénél 3 Hogy mily mérvű volt e gyarapodás, annak megvilágítására szolgáljanak Riedner idézett cikkének következő adatai: 1. 1200 előtti oklevele azelőtt a bajor állami levéltáraknak nem volt, most csupán a császári és királyi oklevelek száma 500-ra rúg, ami az összes német levéltárak ilynemír anyagának 40%-a. — 2. Oklevelet mintegy 850.000 darabot őriznek ma a bajor állami levéltrak. Ezek közül mindössze 150.000 darab (20%) való a régi bajor hercegség, illetve választófejedelemség levéltáraiból, a többi idegen eredetű. Levéltári Közlemények. 11