Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: A levéltárügy Bajorországban és nálunk / 158–176. o.

A LEVÉLTÁRÜGY BAJORORSZÁGBAN ÉS NÁLUNK 159 ben a tájékozatlanság ós ama körülmény volt a szülőanyja, hogy a tegnap és ma magyarságának gondolatvilágában nem volt helye a hisztorizmusnak. Nem lévén így belső kap­csolata a történelemmel, nem tudta kellőleg megbecsülni írott történeti emlékeit sem. Azok megítélésében inkább bizonyos külsőleges szempontok vezették: a külső kiállítást, a régiséget, raritást még úgy ahogy értékelve egyre hűvöseb­ben állott a fejlődő bürokrácia termelte irattömegekkeli szemben. Utóbbit az élet számára holt tömegnek, tehernek tekintette s improduktívnak a levéltári munkásságot, amely­től sajnálta a legszerényebb szükségleteket is. így volt ez tegnap és, sajnos, így van ez ma is. A bajor levéltárügy mai viszonyainak ismertetásóvei e közfelfogás lehetetlen voltára óhajtunk rámutatni s föltárva elmaradottságunkat, egy többé-kevésbbé kész művel igazolni, hogy a levéltári munkásság nem öncél ugyan, de mégis egész embert megkívánó külön hivatás, hogy a levéltárügy élő, dúsan termő ága a nemzeti művelődésnek, ha megadvák élet­föltételei. Valamelyes rést ütni a fagyos közönyön — ez lenne célunk. * Mielőtt tulajdonképeni tárgyunkra térnénk, legyen sza­bad röviden szólnunk a levéltárnak a közfelfogásban meg­lehetősen elhomályosult fogalmáról. Mi a levéltár? A levéltár mindig egyes hatóságoknak, testületeknek avagy magánosoknak a folyó ügymenet szá­mára szükségtelenné vált, hogy úgy mondjuk történétivé érett irattára. Mindenkor egy-egy irattárban gyökerezvén, tartalma pontosan meghatározott. Állaga lehet hiányos s így utólag előkerült darabjaival kiegészíthető, de keretei változhatatlanok, — egy meghatározott hatóság ügyvitele által rögzítettek. Semmiféle irat, mely a kérdéses hatóság, testület vagy magán személy ügyvitele során néni futott be annak irattárába, nem helyezhető el szerves részként annak levéltárában sem. Ez a meghatározott ügyvitel adja meg minden levéltár anyagának belső egységét. Amely iratok nem forrottak a regesztratúra talaján, egy meghatározott ügymenet keretein belül összefüggő egésszé, azok tulajdon­képen nem alkotnak levéltárat, hanem heterogén darabokat tartalmazó s a gyűjtési körön belül korlátlanul gyarapítható oklevél- vagy iratgyüjteményt. Gyűjtemény például a Ma-

Next

/
Thumbnails
Contents