Levéltári Közlemények, 3. (1925)
Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó Dezső: A herceg Festetics-család keszthelyi levéltára / 86–99. o.
A HERCEG FESTETICS-CSALÁD KESZTHELYI LEVÉLTÁRA 87 „castellanus de Gymus" erőszakoskodása ellen, mint aki az ő családja birtokait: Gersét, Makfát és Mizdót pusztította és kúriáját felégette. A káptalan nyomozólevelének tanusága szerint Márk fia Pethő jogos tulajdonosa ezeknek a birtokoknak, még pedig az előző tulajdonossal való egyezség alapján. A Magyar- és Pethő-család ezen versengésének 1369-ben szakadt vége, mikor is Margit, Magyar Pál özvegye, Márk testvérének, Lászlónak leánya átengedte Gerse birtokát Pethőnek, akinek utódai János és Tamás, Zsigmond királytól 1399-ben azon a címen nyernek Gersére új adománylevelet, hogy az már I. Lajos király ideje óta az övék ugyan r noha okleveleiket elvesztvén nem tudják igazolni jogaikat» Kevéssel utóbb, 1403-ban Kemendet, majd 1422-ben Vasvárt r 1427-ben Keszthelyt és Rezit, 1428-ban Tátikát ós Gánát^ 1440-ben Kehidát nyerik el a Pethők, I. Ulászló 1445-ben összes birtokaikban megerősíti őket. I. Ulászló halálától kezdve kissé elhomályosulni kezd szerencsecsillaguk. 1448-ban a Rozgonyiak és a Széchyek elveszik tőlük Gersét, Vasvárt és Kemendet, sőt Széchy János még okleveleiket is elvitte Kemendről, ahol azokat őrizték. Ez erőszakosságok ellen a Pethők az országos tanácstól kértek orvoslást, amely még az év folyamán elrendelte az erőszakkal elvett birtokok visszaadását, de ennek végrehajtásához se az országos rendeknek, se a Pethőknek nem volt elegendő erejük, úgyhogy csak Mátyás szolgáltatott nekik elégtételt 18.000 forintot kitevő kárukért (1462). Mátyástól és a Jagellóktól is sűrűn kaptak még adományokat, de a mohácsi vész után egyszerre lehanyatlik szerencsecsillaguk, így, Vasvárt még 1519-ben zálogba vetették, Mohács után azonban többi birtokaik is gyors egymásutánban hasonló sorsra jutottak. Pénzük annyira elfogyott, hogy váraikat elhanyagolták s I. Ferdinánd 1561-ben külön irattal figyelmeztette őket azoknak jókarban tartására. Birtokaik jórésze a XVII. század elején a velük nőágon rokon Bakácsok kezébe jutott, akik zálogba vették azokat; majd még megmaradó birtokaik értékét is igen csökkentette az, hogy azok részekre szakadtak, minthogy a család több ágra oszlott. 1712-ben Pethő János már arra kényszerült, hogy Keszthely várát 5000 forintért eladja Festetics Pálnak, kinek fia, Kristóf 1734-ben Pethő Zsigmondtól megvette összes zálogon és tényleg bírt jószágait. Ettől kezdve, mint előbb a Pethők, úgy most a Festeticsek nevével kapcsolódott egybe Vas és Zala megye egy részének sorsa.
