Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó Dezső: A herceg Festetics-család keszthelyi levéltára / 86–99. o.

88 DR. SZABÓ DEZSŐ A családi levéltárak közismert természetéből folyik, hogy elsősorban ennek a két családnak múltjáról nyújt felvilágosítást a keszthelyi levéltár, de a tisztán családi érdekű okiratok mellett bőven kerülnek országos fontosságúak is, mert mind a két család olyan jelentőségre emelkedett, hogy működésük az ország sorsával kapcsolódott össze. A Pethők Zsigmondtól kezdve egy századig részesei szinte minden országos dolognak. Zsigmond a trónért vívott évtizedes küzdelmeiben igen sűrűn vette igénybe fegyverük erejét s így a barátság egy neme fejlődött ki a Pethők s az uralkodó között. Ennek a bensőséges viszonynak a levéltár nem egy darabja tartotta fenn emlékezetét. így pl. 1410-ben örömmel írta meg a király Pethő Jánosnak, hogy leánygyermeke született; 1424-ben, midőn Pethő János meghalt, fiának Lászlónak, Vas és Zala megyék ispánjának a király legőszintébb részvétét fejezte ki apja halála miatt s nem mulasztotta el hozzátenni, hogy apja érdemei s az ő jóakarata minden javait biztosítják számára. Ezen, tisztára a személyes barátság jelét mutató okleveleken kívül Zsigmond adománylevelei szinte nem győzik elég nyomatékosan kiemelni a Pethők érdemeit, akik a Laczíiak, Nápolyi László, a törökök, a csehek és Eadul oláh vajda ellen egyaránt készséggel voltak segítségére. A Pethőknek Zsigmond alatt viselt nagy szerepét külsőleg is élénken világítja meg az, hogy Zsigmondtól nem kevesebb, mint 132 okmány van a keszthelyi levéltárban, mely oklevelek maguk bőségesen adnának egy kötetnyi igen értékes és érdekes anyagot. Ebből az igen változatos tartalmú anyagból csupán szemelvény gyanánt említünk meg néhányat. 1411-ben tudatja Zsigmond Araddal, hogy császárrá választatván, új peesétet csináltatott, ennélfogva régi kisebb pecsétje ezentúl nem érvényes. Egy 1415-i oklevélben azt említi a király, hogy a tárnoki házban tartja Registrumát. 1428-ban a török és a huszita támadás miatt generális felkelésre szólította fel Zsigmond Vas megyét, viszont egy 1436-i oklevél arról szól, hogy midőn Vas megye gyűlése igazságot akart szolgáltatni, az egyik fél a megyegyűlésen, vagyis a megye ítélőszékén fegyvereseivel támadta meg az alispánt, akit hívei alig tudtak tőle megmenteni. Zsigmond korának érdekességeihez tartozik az az oklevél is, melyben Nápolyi László 1403 aug. 27-én Pósa István fiának, Györgynek adományozta Szegedet, amely város természetesen nem volt az ő birtokában. Albert uralkodása alatt a Pethők Zsigmond veje pártján