Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Debrecen város levéltárának török oklevelei / 42–67. o.

DEBRECEN VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRÖK OKLEVELEI. Debrecen város hódoltságkori történetének egyes mozzanataira vonatkozólag nyugati nyelvíí okleveleken és krónikák összefoglaló előadásán kívül töröknyelvű okleveleink is vannak. Bár ezek csak egyetlen város bajaival foglalkoznak, az intézményekkel való kapcsolataikban, a hódoltság általános belső történetére kiterjeszkedő adatokat is nyújtanak. Országos jelentőségű írásokat, avagy olyan adatot, mely egy nevezetesebb eseményre vonatkozó ismereteinket helyesbítenó, nem találunk köztük, de a birodalom szervezetére és annak belső működésére nézve oly sok apró adattal rendelkeznek, hogy érdemes velük közelebbről megismerkedni. Anyagunk ilyen kiegészítése módot nyújt ahhoz, hogy a két világnézet harcát legalább bizonyos vonatkozásokban kótoldalúan vizsgálhassuk. Debrecen város levéltárának 110 török oklevele

1 kibocsátásának ideje szerint végigvezet a hódoltság másfél századán, amennyiben a legrégibb 1555-ben, a legújabb 1690-ben adatott ki. Az okleveleket a budai pasák, budai defterdárok, szolnoki szandzsákbejek, kadik, majd az egri viláje* ugyanilyen hatáskörű tisztviselői, legutóbb pedig, tudniillik Várad eleste után az itteni bejlerbejek, kadik és kincstári tisztviselők adták ki. Elvétve akad köztük egy-két temesvári és boszniai eredetű irat és több darab a táborba szállt vagy a székhelyein tartózkodó központi kormánytól (belgrádi, edirnei, konstantinápolyi, armudlui kelettel); a legutolsót — legújabb keletűt — pedig a tatár chán írta — e nemben a gyűjteményben egyedül áll —, a város szolgálataiért viszonzásul kíméletet ígért. Az általános benyomás a jelen esetben is az, hogy miként a többi meghódított terület, úgy ez a város is hármas szempontból vonhatta magára a török hatalom érdeklődését: hadi, politikai vagy pénzügyi szempontból. Csakhogy a 1 Szilády Áron a Debreczeni Közlönyben (1875. óvf. 2., 14—15. ss!) az 1—3... 5. és 7. sz. oklevelek fordítását közölte.