Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 305 irata már régebb idő óta sajtókészen kiadásra vár. Időközben kiadta Steier úr a Fontes sorozatában Beniczky Lajosnak, a híres guerillavezérnek fogságában írott visszaemlékezéseit s az ezeket kiegészítő jelentéseit ós egyben megírta a misztikus véget ért kitűnő hazafi érdekes életrajzát. Steier után legrégibb kültagunk dr. Alföldy András egyetemi tanár, aki több ízben hosszabb-rövidebb ideig, így a folyó év derekán is másfél hónapig volt szívesen látott lakója intézetünknek. Ő Pannónia római kori történetére vonatkozó nagybecsű kutatásaihoz, melyek eddig publikált eredménye a külföldi szakköröknek is élénkebb tetszésére talált, és numizmatikai kérdésekhez tanulmányozta a bécsi nagy gyűjteményeket. Dr. Saguly János budapesti középiskolai tanár Temesvár ós környéke XVI. századi történetét búvárolta különösen a bécsi állami levéltárban. Dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár két ízben a bécsi állami és hadilevéltárakban kutatott a 40-es és 50-es esztendők speciális történetére. Dr. Bártfai Szabó László főkönyvtárnok a Széchenyi levelezéseit tartalmazó, ő általa szerkesztendő nagy kiadványhoz gyűjtött jegyzeteket, másolta és kivonatolta a döblingi hagyatékban talált, Széchenyihez intézett nagymennyiségű tanulságos leveleket. Ismételve volt kültagunk dr. Ivényi Béla egyetemi tanár, aki a XVI. század magyar jogtörténelmére vonatkozó minuciózus kutatásaival mélyedt el úgy a bécsi állami, mint a bécsi udvari kamara Hungarica-tömegeiben. Dr. Balogh Jolán k. a., a Szépművészeti Múzeum tisztviselője, főként az olaszmagyar műtörténeti, képzőművészeti összeköttetések nyomait kereste a bécsi gyűjteményekben és tanulmányozta az ezekben föllelhető újabb szakirodalmat. Dr. Fináczy Ernő egyetemi itanár, a magyar nevelés- és oktatásügy e kitűnő történetírója, az államtanács levéltárában az erdélyi nevelés- és oktatásügy XVIII. századi speciális kérdéseivel foglalkozott. Dr. Pigler Andor nagyértékű megismételt műtörténeti kutatásai és tanulmányi főtárgya Bécsben Donner művészete volt. Dr. Fettick Nándor ismételten is búvárkodott a bécsi megfelelő gyűjteményekben népvándorláskori thómák érdekében és tanulmányozta a világháború kitörése óta megjelent, otthon hiányzó szakirodalmat. Hosszabb ideig volt kültagja intézetünknek dr. Lutter János, a Külügyi Társaság igazgatója, aki a magyar balkánpolitika történetére kutatván (1867 után), nagy szorgalomLevéltőri Közlemények. 20