Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.

.306 VEGYES KÖZLEMÉNYEK mal és szép eredménnyel vizsgálta át az idevágó rengeteg iratcsomagok tucatjait. Dr. Eöttevényi Olivér, ugyané társaság ügyv. igazgatója, inkább csak tájékozódást igyekezett szerezni a 49 utáni esztendők közigazgatási problémáinak anyagáról; Horváth Jenő igazgató pedig az angol-osztrákmagyar érintkezéseket vizsgálgatta az 1848 utáni évekből. Néhány héttel ezelőtt távozott intézetünkből dr. Bartoniek Emma k. a., a Nemzeti Múzeum alkönyvtárosa, aki a XVII. századbeli magyar országgyűlések szervezetének ß közjogi alakiságainak fejlődését tette volt bécsi levéltári kutatásai tárgyául. Vendégeink közt, kik hosszabb-rövidebb ideig laktak intézetünkben, mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, dr. Berzeviczy Albert úr ö Excellenciáját emelem ki. Öt, aki az abszolutizmus történetével foglalkozó nagy művéhez gyűjtött adatokat, több ízben tisztelhettük intézetünkben. Vendégünk volt Hajós Antal mérnök, aki Verancsics Faustról írott s már megjelent művéhez kutatott; dr. Tóth Zoltán egyet, m.-tanár, a feketesereg nagyképzettségű historikusa; Harsányt, Fleischer és Oroszlán Zoltán urak régészeti, érmészeti és szépművészeti tanulmányokkal foglalkoztak; dr. Házy Jenő Sopron városa történetével és okirattára kiegészítésével; Viszota tankerületi főigazgató Széchenyi naplóinak általa valóban mintaszerű gondozással és jegyzetezéssel kiadott köteteihez gyűjtögette ismételve a szükséges adatokat; Csekey István dorpati, Huszty és Schmidt szegedi, Nagy József és Weszely pécsi, Illés, Szentpétery ós Németh Gyula budapesti, Thegze és Szabó Dezső debreceni egyetemi tanárok különféle politikai, jogi-, művelődés-, nyelv- ós irodalom-, meg szellemtörténeti ühJémáikhoz használtak a bécsi gyűjteményeket. Dr. Isoz főkönyvtárnok. zenetörténeti téren kutatott, dr. Quint József, a budai állami polgári tanárképző igazgatója pedig beható pedagógiai tanulmányokkal foglalkozott. Mellőzöm azok neveit, akik csak 1—2 napig vagy másnemű hivatalos küldetésben (mint Jakubovics főkönyvtárnok és Tóth László egyet, m.-tanár urak) vették igénybe intézetünk vendégszeretetét. De végül megemlítem dr. Viezzoli József fiumei tanárt, egykori magyar állami professzort, a magyarság lelkes és hív barátját, a Történelmi Társulat régi, buzgó tagját, aki Fiume kereskedelme történetére kutatott és akit pár hétre szívesen látott intézetünk vendégül. *