Levéltári Közlemények, 3. (1925)
Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.
304 VEGYES KÖZLEMÉNYEK ket a levéltári kutatások módszeréhez bevezetendőket említ. Ilyen volt ő utána eleintén Táborszky tanár, akiről már szóltam s ilyenek: dr. Varga Endre, dr. Hadnagy Albert, dr. PleideU Ambrus és a mostanában Debrecenbe távozott dr. Salacz Gábor urak, akik (az utóbbi kivételével) a jelenben is lakói intézetünknek. Közülük Varga úr nagymérvű, beható ós mindenkép dicséretre méltó tudományos kutatásokat végzett a Széchenyi műveit kiadó bizottság nagy Széchenyi-kiadványaihoz s amint bokros elfoglaltsága engedi, az 1859-i protestáns pátens történetével fog foglalkozni. Hadnagy úrról már föntebb szóltam, még csak azt kell megemlítenem, hogy ő is szorgalmas részt vön a levéltári segédmunkálatokban, éppúgy mint dr. Pleidell Ambrus úr, aki az alsóausztriai kamara magyar-harmincad 1 kezelését, ezt a még tisztázatlan gazdaságtörténeti kérdést tette I. Ferdinánd idejéből beható levéltári kutatások tárgyává. Nem különben dr. Salacz úr, akiről szintén szóltam már. Magától értetődő dolog, hogy ezen utóbb említett ifjú tagjai intézetünknek tavaly is frekventálták, az idén is hallgatják a bécsi egyetemi professzoroknak olyan előadásait és látogatják olyan szemináriumait, amelyek kitűzött irányuknak megfelelnek. Készakarva hagytam a fiatal kezdő tagok névsorából utolsónak a boldogult dr. Mayer Bélát, az Orsz. Levéltár korán elhunyt fiatal tisztviselőjét, aki 1923-ban volt ilyen kategóriájú tagja intézetünknek és aki szorgalmával, lelkiismeretes munkájával, szerénységével és tiszta lelkületével intézetünkben a legszebb emléket hagyta maga után. Mielőtt kültagjaink és vendégeink munkásságát bár röviden megemlíteném, szabad legyen még saját magamról annyit megjegyeznem, hogy 1922 végén hozzáfogtam a Batthyány-kabinet okirattára gyűjtéséhez s a bécsi és budapesti levéltárakban az iratcsomók százaiból annyi kisebbnagyobb értékű, de jórészben fölötte értékes anyagot válogattam ki, másoltam és másoltattam le, hogy belőle megrostálatlanul három igen vaskos kötet is kitelnék, de alapos megrostálásukra már azért is szükség lesz, mert a bécsi hadi és pénzügyi levéltárak idevágó anyagának átvizsgálása még hátra van.. Intézetünk kültagjai közül a legrégibb Steier Lajos úr, aki évekig foglalkozott a tót nemzetiségi kérdés fejlődésére vonatkozó okiratok összegyűjtésével s története megírásával. Kiadványa két első kötetét képező s 1848-ig menő kéz-