Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 289 kezdett kiadásának folytatása Ion kilátásba véve, aztán Velence bécsi követei Magyarországra vonatkozó nagyfontosságú jelentéseinek közzététele. A vállalat megindulását a legszebb kilátások kecsegtették, mert már az első esztendőben, a programm elfogadásakor, a bámulatos eréllyel bíró elnök közbenjárására, hat nagy hazai pénzintézet adakozása biztosítá a tervbe vett kiadvány 10 kötete költségeit, 1918-ban pedig azt jelentheté az elnök, hogy a diplomáciai sorozat két első kötetére is együtt van már a szükséges pénz.

9 Mihelyest a „Pontes", mint röviden nevezzük, testet öltött: a bécsi Történeti Intézet-féle gondolat megvalósítása is magától értetődő dologgá lőn. De közbejött az országos összeomlás s úgy látszott, hogy az intézetet még megszületése előtt romjai alá temette. * Sed creseit sub pondere pálma... Alig apadtak le a bolsevizmus szennyes hullámai, az erélyes elnök nemcsak rekonstruálta a Történelmi Társulatot, nem csupán föltár masztá a „Fontos'* elbukottnak tartotlt ügyét, hanem szervesen összekötó ezzel most már a bécsi misszió, a bécsi Történeti Intézet tervét is. Kapóra jött itt, ha szabad e kifejezéssel élni, a hatalmas változás a bécsi nagy levéltárak életében. Az összeomlásig t. i. államrezon^ politikái, diplomáciai és személyi tekintetek, aztán bizonyos előkelő, de korlátolt elzárkózás egyaránt közrehatottak abban, hogy különösen a nagy udvari és államlevéltár anyaga csak 1847-ig lőn a történetbúvárok rendelkezésére bocsátva ós ez az anyag is épp a most említett tekintetek miatt csak! megrostálva került a kutató kezébe. A monarchia fölbomlásával ezek a korlátok lehullottak s az összes anyag válogatás, megrostálás nélkül 1894-ig megnyílt a tudományos kutatás (és sajnos egyszersmind a piaci reklám skriblerei) előtt. Ezzel nem csupán oly időszak kútfői szabadultak föl, mely a 48/49-es függetlenségi harcot, az 50-es évek abszolutizmusát, a 67-es kiegyezést, a magyar történet e sorsdöntő eseményeit ölelte fel, hanem az előző idők olyan elsőrangú forrásai is, melyek eddig egyáltalán hozzáférhetetlenek voltak, mint aminő pl. a monarchia legfőbb tanácsadó és döntő orgánumának, a hírhedt állami konferenciának levéltára.

10 Míg egyfelől hát a. * Századok 1917. óvf., 337. 1. és u. o. 1918. évf., 225. 1. 10 Erre Szekfű ie rámutatott id. h. Levéltári Közlemények.