Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Árpád: A Bécsi Magyar Történeti Intézet első lustruma, 1920–1925 / 285–308. o.

290 VEGYES KÖZLEMÉNYEK történeti megismerés reális alapjai nagy terjedelemben bővültek ki, másfelől előállott az erkölcsi kényszer és a kedvező alkalom, eddig vallott fölfogásunkat egyes korokról vagy egyénekről szigorú revizió alá venni.

11 Hamarosan határozatba ment hát a Történelmi Társulat erejéhez képest megszervezni a levéltári munkálatokat, „a bécsi missziót". Ezek irányítására és vezetésére jelen sorok írója és bécsi társai, Szekfű ós Eckhart kollégák szólíttattak föl és egyelőre két théma kutatása vétetett szemügyre. 1. Rendszeres kikutatása és összeállítása annak a matériának, mely 1848-tól fogva az oláh és illyr-szerb-horvát nemzetiségi mozgalmakra a bécsi nagy levéltárakban található, hogy meg lehessen belőlük szerkeszteni e fontos kérdések okirattárait és földolgozni a bevezetésekben történetüket. 2. Egy okirattár megszerkesztése a 49 utáni magyar emigráció törökországi viszontagságairól és megiratása az emigráció e kezdő fejezetének. Erre az utóbbira dr. Hajnal István akkor bécsi theresianumi tanár vállalkozott, az előbbire pedig dr. Mályusz Elemér. Mályusz kollégánk volt a bécsi intézet sokat ígérő tavaszának első fecskéje, aki fészket még idegen eresz alatt volt kénytelen rakni s a derék dr. Csárszky Istvánnak, a Pázmáneum kitűnő kormányzójának venni egyelőre igénybe szíves vendégszeretetét 1920 augusztusában. De rövid időre rá már ki tudta eszközölni a társulati elnök, hogy a volt m. kir. testőrség épületének harmadik emeletén három szoba az intézet számára bocsáttassék, melyekbe aztán alkalmas bútorzatot a fiatal Esterházy Pál herceg, e nagyreményű főúr adatott a bécsi hercegi palota raktáraiból. Az intézet legelső otthona nem volt valami megnyerő; falain, padozatán ós menyezetén meglátszottak a bécsi „vörösök" garázdálkodásainak nyomai. De olybá kellett venni ezt, mint az ősi gyöpön húzott legelső barázdát. Hánysizor kihajítja a neki vetett ekét az a sűrű tarackgyökér, míg ezt a legelső barázdát végig tudja hasítani a gyöp hátán a szántóvető! A többi aztán mind könnyebben megy ... E három szerény szobával a Történelmi Társulat bécsi intézetét a jobb és szebb jövő alapos reményében 1920 őszén tényleg megalapította gróf Klebelsberg Kuno s az első hivatalos jelentés 1920 decembere végén már örömmel tudathatta, hogy nem csupán Hajnal és Mályusz dolgoznak sikerrel és lelkesedéssel az elébük • a Lukinich is helyesen hangoztatja ezt Századok 1923. évf., 383. L