Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Catalogue sommaire du Musée des Archives Nationales. Paris, 1922. / 276–278. o.

276 ISMERTETÉSEK szék jegyzőkönyvei képezik a legrégibb anyagot. A tartományi törvényszék, a sóbányák és a steyri vasművek levéltárai Felsőausztria gazdaság- és műveltsógtörténetének kitűnő forrásai. Ezzel a rendi korban keletkezett levéltári állagok sora ki is merül. Tudományos megbecsülésük 1896-ban a felsőausztriai állami levéltár felállításához vezetett. Az új levéltár törzsét a régi rendi levéltár képezte, de anyaga azóta folyton bővül; 1914-ben beleolvadt a múzeumi levéltár; 1918-ban pedig a tartományi kormányzóság levéltárának bekapcsolódásával központi levéltár lett, amely a községi levéltárak felett felügyeletet gyakorol. Ziebermayr nagy készültséggel megírt műve jóval túlnő egy tartományi levéltár történetének keretein. Bármily röviden említi is a mellékes általános kérdéseket, a teljes irodalom felhasználása, továbbá az ügyesen megrajzolt közigazgatás- ós tudománytörténeti keret kitűnő bevezetéssé avatják e kis művet az osztrák levéltárügy megismerésében. DR. MISKOLCZY GYULA. Catalogue sommaire du Musée des Archives Nationales. Paris, 3922, 118 1. Az Arehives Nationales állandó kiállítását látogató közönséget —, mely vasárnaponként feltűnően nagyszámú — kettős kívánság vonzza a Levéltárnak a város középpontjától elég messze eső palotájába: nemcsak a francia múlt legfontosabb és legérdekesebb emlékeit óhajtja megismerni, hanem gyönyörködni akar a régi Párizs egyik legnagyszerűbb épületében, a híres Soubise hercegi palotában is, mely a XIX. század eleje óta szolgál a francia Nemzeti Levéltár hajlókául. A nie des Francs-Bourgeois-n járó-kelő figyelmét rögtön magára vonja a gyönyörű cour d'honneur-ös palota, amely a XVIII. század elején épült. A XIV. század utolsó harmadában Olivier de Glisson connétable palotája volt itt, amelynek tornyos kapuja még ma is megvan s a rue des Archives-ra néz. A XVI. század közepén a régi Clissonpalota a Guise-hercegek kezébe került s nagy átalakuláson ment át, a család kihalta után pedig, a XVIII. század legelején Francois de Rohan, prince de Soubise szerezte meg. A herceg teljesen újjáépíttette, s oly fénnyel rendezte be, hogy mint egykorú híradásokból tudják, csodálatos pompa-