Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Fekete Lajos: Ahmed Refik: Rákóczi király és kísérete az oszmanli birodalomban. Sztambul, 1917. / 269–273. o.

272 ISMERTETÉSEK óhajtotta elkísérni. Keltezésük sorrendjében beiktatva találunk még hat oklevelet, melyeket Karácson idézett művében (5., 6., 43., 63., 64., 74. sz. alatt) kiadott. Rákóczi Ferenc halála után egyes hívei, kiket csak az ő személye iránti tisztelet tartott mellette, Lengyelországban próbáltak boldogulni, de reményeik meghiúsulása után csalódottan visszatértek. Bár a porta még aligha gondolt olyan politikára, melyben szolgálataikat igénybe vehette volna, újból otthont adott nekik és folyósíttatta korábban megállapított illetményeiket. A Rákóczi-hév a fejedelem fia révén a következő török háborúba is bekapcsolódott. Az erről szóló irat a kevés politikai vonatkozással bíró oklevélgyűjtemény egyik legfontosabb darabját képezi. A szultáni 'ahdnätfne elismeri Rákóczi József öröklési jogát, de ezt súlyos föltételekhez köti. Többi közt kijelenti, hogy a megszerzendő magyar- és erdélyországi várak közül a „megfelelők" a porta birtokába mennek át (a kiválasztás a semleges államok követeinek vélemnéye alapján fog megtörténni); Erdély a fejedelemség határain belül és „határai közelében" húszezer, távolabb tízezer harcossal fogja erősíteni a szultáni hadakat, Magyarország pedig százezer, illetőleg harmincezer harcossal, de ezek eltartásán kívül „indokolt esetben" nyolcvanezer főnyi sereg teleltetését is vállalja; Erdély és Magyarország régi függetlensége, törvényei, vallásszabadsága és tórája

4 biztosíttatnak; az Erdély és Magyarország által fizetendő ajándék nagyságában a felek közösen fognak megállapodni; a kereskedelem érdekében szerződést helyez kilátásba, melynek biztosítása végett öt magyar és erdélyi főúrnak, akik évenkint föl fognak váltatni, Sztambulban kell laknia; a részletedet a háború befejezése után fogják megállapítani, de Rákóczi vendégjoga balsiker esetére is biztosítva van (1738. január 12—21). E szerződést. Rákóczi egy latinnyelvű előszóval (dibäee) és egy záradékkal egészítette ki. „Atyja címein kívül életcélja is örökségül esvén", ezt a szultánság oltalma alatt igyekszik megvalósítani ós ámbár „egyes föltételeket" túlnehezeknek vél, csatolja a befejező záradékot és a Szentháromságra letett esküt (1738 január 22—31). Erdély fejedelemségének (prenslik), Engürüsz fejede4 Tóra (tora) alatt a törökök Mózes öt könyvét értették, itt valószínűleg a vallás (az evangélium) szabadságára gondoltak.