Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Miskolczy Gyula: Nikolaus Radványi: Die Archive in der Podkarpatska Rus. Užhorod, Ungvár, 1922. / 273–274. o.

ISMERTETÉSEK 273 lemsógének (dukalik) és a magyar királyságnak (krallik)

0 jelöltje nem élte meg a harc kitörését. Holttestének bebalzsamozására és egy csernavodai keresztény templomban leendő elhelyezésére csak jóval később (1739 április) adatott meg az engedély. Hagyatékát a kormány megőriztette, hogy a „tábornokoknál és közembereknél" hátrahagyott nagymennyiségű adósságait kifizettesse belőle. Bár a török is csalódott benne, mert „egyesek véleménye szerint" éppen a halálától várt újabb előnyöket, a magyarokat tovább is vendégeinek tekintette, Csákyt megtette fejüknek (1738 novem^ ber 13—24) s Csernavodából Viddinbe, majd a „föléjük rendelt ortával" (janicsár ezreddel) Feth-til islamba irányította őket. A háború lezajlása után újra sor kerül a rodostói házak berendezésére; Csáky Edirnéből, Zay és Mikes „generálisok" Sztambulból régi • lakóhelyükre szállingóznak (1740 augusztus), ahol Csáky basbúgnak Zay mint segédtiszt (rükndür) segédkezik (1740 szeptember 3—12). A reménytelién sorsú száműzöttekről ezóta kevés a mondanivaló. A rodostói telepet kikezdik a tétlenségből burjánzó bajok: a békétlenség, haragoskodás. Egyesek Kőszegi Jánost és Katalin nevű feleségét

6 okolták a folytonos civódásért. A porta előtt ismételten felpanaszolt perpatvar — melyben a többiek közt Csáky és Mikes is. részt vett —. és egyben az oklevélgyűjtemény azzal zárul, hogy a porta Kőszegieket Sztambulnak Fenar nevű negyedébe helyezte át (1748 május). DR. FEKETE LAJOS. Nikolaus Radvänyi: Die Archive in der Podkarpatska Rus. Uzhorod-TJngvár, 1922. Különös érdeklődéssel kell fogadnunk ezt a könyvet; nemcsak, mert több, a trianoni békével elveszett magyar levéltár történetét és anyagát ismerjük meg belőle, hanem főleg azért, mert e levéltárak sorsáról végre hallunk valamit, legalább is annyit, hogy az új birtokosoknak mi szándékuk van velük. 5 „Engürüsa (Enkürüs) fejedelemsége" alatt Thököly és II. Rákóczi Ferenc egykori területét értették, melyet a földrajzok „orta madzar" (.középső magyar föld') néven ismernek, a „madzar kralligi" kifejezés alatí; pedig a tulajdonképeni királyságot. 8 Jankó kapitányról és feleségéről —- állítólag Kőszegi-leányról — Karácson gyűjteménye'is megemlékezik (i, m. 148-, 152. & köv. 11.). Fenti adatok a kapitányt Kőszeginek, feleségét vezetéknév nélküli Katerinának mondják. Levéltári Közlemények. 18