Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke / 206–224. o.

A TÖRÖK OKLEVELEK NYELVEZETE ÉS FORRÁSÉRTÉKE 221 mes" határairól beszél.

30 Szintén a divatos szerkezetet mutatja Ibrahimnak, III. Ahmed nagyvezérének névjegye: Mutí

H

hakk vekil"' mutlak*

1 häkän

1 heft iklím jj vezir

1 a'azem ve dämäd' sultän Ahmed Ibrahim

31 || (isten szolgájának, a hét földöv teljeshataímú megbízottjának, Ahmed szultánnak nagyvezére és veje: Ibrahim'). A szultáni udvar költségdefterei és oklevelek együtt szokták emlegetni a konyhát és istállót (mutbah és istabl), de még a számviteli defterek is mindig összecsengő díszjelzőikkel együtt: mutbah

1 'amire || ve istabl

1 ma műre

32 } ('a felséges konyha és a kiművelt istálló*). Egy gyöngyösi oklevél

33 kifejezéséről (madzär

1 fudzár : 'gonosz magyar') is nyilvánvaló, hogy írója a hangzat kedvéért használta. Majdnem minden oklevélben hivatkozás történik a régi känunra és az erős ser'-re (kanon-1 kadím |j ve ser'"

1 kavim) ; a törvény régiségének hangoztatása megtévesztőén hat, az ember hajlandó volna egy újabb törvényt is föltételezni, holott a kadím ('régi') jelzőnek a jelen kifejezésben csak az a feladata, hogy rímet képezzen a másik főnév hasonló hangzású jelzőjével, a kavím-mal. E frázisok felhasználása tehát nagy óvatosságot igényel, de nem kevesebb körültekintésre van szükség a divatos stílusnak egy másik sajátsága, a vidékenként eltérő jelentésű arab és perzsa szinoiiismáknak vegyes használata miatt. Ha e szavak az egyes nyelveken egymás fordításai és így szószerinti megfelelői, használatukból rendszerint nem származik különös zavar: a török 'bejlerbej* ugyanazt jelenti, mint az arab 'mir

1 mirän'; a török 'sandzakbej' ugyanaz, mint az arab 'mir

1 alem'; a török 'atli' (lovas') ugyanaz, mint a perzsa 'färis' és az arab 'suvärf; a 'nü'ib' ugyanaz, mint a 'mevLv

1 hilüfet*. De nemcsak szótári, hanem oklevéltani jelentésben is ugyanannak látszik a tezkere, ami a sahife, a vesika, a hurnf, a mektob. Ugyanazon oklevél szövegében négy néven (tevki'"

1 hümäjun, hükm"

1 serif, hükm"' hümäjun, fermän"

1 serif) nevezi önmagát; a délszláv eredetű'vojvoda' elvétve ugyanazt jelenti, amit az arab näzir és a perzsa defterdár, a két oláh tartományban pedig a szultán képviselőjét, a legfőbb hűbérurat jelentette; a spähi ugyanazt jelentheti, mint a z'aim és viszont; a kapudün szóval erede30 Karácson, Oklevéltár 323. 1. 31 M. Tud. Akadémia török kéziratai. 8°. 35. sz. 32 Medzmü'a, XV. 125. 33 Városi levéltár, Turc. b/III.