Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke / 206–224. o.

220 DR. FEKETE LAJOS törvény írta elő, használata tehát nem világítja meg a felekközt meglevő viszonyt. Törvény rendelte el a do'ät is s a címzett egészsége iránti érdeklődés, a „szívből jövő üdvözlés", valamint a befejezés áldó frázisai stb. szintén benne vannak a formulában : a levélnek csak legbelső magva fejezi ki a levélíró, illetőleg levelet irató szándékát; a többi, a levél kerete, az insa-iskolák mestereinek mííve, akik azt minden levélíró és minden levélfaj számára előre elkészítették.

24 Mivel a szavak nem a valósághoz, hanem egymás hangzatához alkalmazkodnak, a keresett színezés úgy a keresztény, mint a mohamedán természetű dolgokról szóló tudósítást eltorzítja. Ez a megállapítás úgy az események elmondására, mint a személyek és intézmények jellemzésére egyformán vonatkozik. Nem valószínű, hogy Szapolyai János 1538-ban hitvány szolgának nevezte megát,

25 ahogy azt a kora divatját jól ismerő kjätib írja. Ismeretesek egyes török urak magyar nyelvű leveleinek igen kedves hangzású megszólításai. Török oklevelekben is vannak ilyenek: sevgili dostum madzar kralí hersek Matiaá kral ('Szeretett barátom, magyar király, herceg Mátyás király*); 'Ali pasa Sforzának azt írja, hogy „ön az én fiam",

20 Kalajlikoz a királyt barátjának, Mátyás herceget testvérének nevezi,

27 — ami még jó viszony esetén sem vehető komolyan, mert nem más, mint a török formulakönyv szövegének másolata. Szülejman szultán 1565-ben XVI. Sebestyén portugál király levelét éppúgy 'hűséget kifejező levél'-nek (mektnb

4 || sadskat-uslnb) nevezi, akárcsak a neki adózó bécsi királyét.

28 A karlócai békeokmányon nem a vesztett háború, hanem az akkori divat hatása alatt olvasható az egyik török megbízott alázatos, rímesszövegű névjegye: Ad'af*

1

'ibád allah-ül melik-ül vehhäb |j Mehmed Rumi re'is-ül küttäb

39 || ('Istennek, a hatalmas királynak leggyengébb szolgája, Mehmed Räml, a külügyek vezetője'). III. Ahmed 1705-ben a birodalom „győzedel*'

4 M. Tud. Akadémia insä-könyveinek magyarázatai a levél hét részéről: A levélnek hét pillérje (rtikn) van: cím, megszólítás, üdvözlés, tisztelet kifejezése, a levél tárgya, a zárófrázisok és az aláírás meg a pecsét. Egyesek külön pillérnek és el nem hanyagolható szakasznak tartják a címzett hogy létére, egészségi állapotára vonatkozó érdeklődést. 25 Karácson: Török-magyar oklevéltár 31. 1. Ibrahim nagyvezér 'nyomorult'-nak mondja Jánost (u. o. 30. 1.). M Wien, Akten 1553 márc. 12. i7 U. o. Urk. 1580. 28 Medzmu'a II. 613. sa Wien, Urk. 1699.