Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

DR. CZOBOR ALFRÉD későbbi, 1529-i és 1541-i elfoglalása alkalmával legfeljebb csak a tárnoki irattár, továbbá a királyi levéltár némely maradványai lehettek a tárnoki házban. Különben is Buda 1541-i bevétele simán, pusztító hadműveletek nélkül ment végbe; de meg török részről 1602-ben elhangzott az az állítás, hogy „amikor Ők Budát, Esztergomot és Pestet megvették, valami levelet ottan találtak, egy tenyérnyi papíros is nem veszett el benne, mindazonképen a helyén van, valamint a keresztények hagyták"

37 — mint egyes esetek igazolják

38 — minden túlzás ellenére sem volt üres dicsekvés. S ha maga a tárnoki ház- csakugyan ezidőtájt Buda utóbbi bevétele alkalmával pusztult is el, s Hajnik föntebbi adatát is erre magyarázzuk, ez a királyi levéltárra ekkor már nem lehetett befolyással. Ennek pusztulása, illetőleg szétzüllése már attól függetlenül korábban megindult, lassúbb folyamat volt. Vájjon Mária királyné, II. Lajos özvegye, vitt-e el valamit, s ha igen, mit és mennyit a királyi levéltárból, midőn huszonnégy órával a nagy katasztrófa után Budáról Pozsonyba menekült és Thurzó Elek kincstartó segítségével ládákba csomagolt értékeket és kincseket gályákon szállíttatott maga után, nincs kiderítve.

30 E ládákról Pozsonyban készült leltárak egyike említ ugyan egy Mátyás királytól származó, 1459-ben kelt, pecsétekkel ellátott hártya-oklevél et,

40 hogy ez a tárnoki házból került-e ki, vagy hogy a szállítmánynak Esztergomnál elsülyesztett részében voltak-e nagyobb számban a királyi levéltárból eredő iratok, — ki tudná megmondani?! Majdnem ilyen értékű az a másik feltevés, mely szerint a királyi levéltár egy része Brandenburgi György őrgróf és neje, Frangepán Beatrix, Korvin János özvegye, útján Ansbachba jutott.

41 A laza alapra épített feltevések boncolgatását mellőzzü s ehelyett a pozsonyi helytartótanács egy 1549. évi jelentéséből merített pozitív adatra támaszkodunk. Ebből kitűnik, hogy a tárnoki ház levéltárának egy részét, még 37 Acsády I.: Magyarország három részre oszlásának története. {Magyar Nemzet Története. V. k. 474. 1.) 38 Gulyás Pál: A könyvtár története a mohácsi vész után. (Szerző kézirata.) 3H V. ö. Jakab i. m. 70. 1. 40 Siklóssy László: Műkincseink vándorútra. Budapest, 1919. 76. 1. — Az eseményekre 1. Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje. Budapest, 1914. 190—191. és 201. 1. 41 V. ö. Jakab i. m. 70. és köv. 11.