Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVE 9 pedig — a majd alább felhozottak szerint — tekintélyes részét Szapolyai János, midőn Budát 1527-ben elhagyni kényszerült, Szepes várába vitette, ahonnan Katzianer János útján, aki a várat a következő évben elfoglalta, í. Ferdinánd kezeibe került.

42 De ettőlfogva nyoma is veszett. Egy másik, szintén terjedelmes része a határügyekre vonatkozó okleveles anyaggal valamilyen úton-módon Szalaházy Tamás püspök és kancellár birtokába jutott, de halála után Ferdinánd fondorlattal az országból kivitette s aztán ez is odaveszett.

43 Mindkét eset bővebb ismertetésére még rátérünk. E két adat magában véve is elég bizonyíték arra, hogy a királyi levéltár mint ilyen, közvetlenül a mohácsi vész után megszűnt; de meg ezután ily értelemben többé nem is történik rá hivatkozás. A sorompó itt lezárul s utána országos érdekű okirataink megőrzését illetőleg új ösvényeken új nyomokat kell keresnünk. 2. A mohácsi vész után. A kettős királyválasztás következtében beállott belső pártviszályok, az ország szétdaraboltsága, a török támadások és hódoltság egyáltalán nem kedvező körülmények a levéltárügyre nézve; annál alkalmasabbak a közokiratok széthurcolására, elidegenítésére, vagy megsemmisülésére. Jellemző példa erre I. Ferdinánd hitlevele. Erről az 1526 nov. 30-án kiadott fontos okiratról már tíz évre rá a rendek is azt hitték, hogy elveszett. Az 1537 januárjában tartott pozsonyi országgyűlésen arra kérik a királyt, hogy az ország szabadságait és kiváltságait újból erősítse meg. Ferdinánd megbízottaiknak azt válaszolja, hogy amint még élénk emlékezetében van, ő egyszer már koronázása alkalmával adott ki elődeinek példájára ilyen tartalmú oklevelet: ha azonban ez az utóbbi viszontagságos évek folyamán elveszett volna, kész ugyanazt újból kiadni.

44 Pedig a hitlevél a valóságban nem veszett el, csak lappangott. Istvánffy Miklós nádori helytartó ugyanis 1582-ben Batthyányi Boldizsár kir. étekfogómester

45 részére átírja a Révay Ferenc 42 R. Kiss István: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában. 82. 1. 4S U. a. Az első magyar közjog. (Száz. 1914. évf. 361—363. 1.) 44 Magy. Orszgy. Emi. II. k. 16. 1. 45 Apja, Batthyányi Ferenc, a hitlevélben említtetik.