Levéltári Közlemények, 3. (1925)
Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVE 7 A középkor gyér, szűkszavú, sokszor nem elég világos adataiból kihámozott következtetéseket és megállapításokat egybefoglalva, a XIV. századtól a mohácsi vészig az ország iratainak egyidejűleg is három helyen való megőrzési módjáról beszélhetünk: állandó helyen, a budai tárnoki épületben elhelyezett és egyúttal legtartalmasabb királyi levéltárban, továbbá — mint feltehető — a nádornál és bizonyos esetekben a szent korona mellett. A mohácsi vésszel eltűnnek a nyomok, melyeken a királyi levéltár fennállását eddig követhettük. Ezután rá vonatkozólag már csak azokat kereshetjük, melyek anyagának széthurcolásához s ezt követő pusztulásához vezetnek, Hajnik Imre a tárnokszék 1559. évi protocollumának bevezetéséből azt következteti, hogy a tárnoki ház Buda török kézre jutásával pusztult el: 1526-ban, vagy 1541-ben; de az előbbit tartja valószínűbbnek. 35 Ott az áll, hogy jóllehet a tárnoki törvények előző kodekszét a fővárossal és a tárnoki szék korábbi székhelyével, Budával együtt elvesztették és szomorú hajótörést szenvedtek, a roncsokból mégis, amenynyire emlékezet után lehetett, egyes töredékeket összegyűjtvén, újat állítottak össze. Csakhogy mindez még nem jelenti a tárnokszók eredeti törvénykönyvének a megsemmisülését is, amiből a tárnoki épület pusztulására lehetne következtetni. Itt annak csak elvesztését panaszolják, akár korábbi székhelyükét, Budáét. 30 Miután pedig utóbbi a tárnoki székre s általában a Ferdinánd-pártiakra nézve 1529-ben veszett el véglegesen, amikor a török azt másodízben is bevette és János király kezére adta, akkor történhetett a tárnoki házban visszamaradt kódeksznek is a panaszolt elvesztése. Megszoktuk, s a fentiekben Hajnik is ennek hódol, hogy a mohácsi katasztrófa után tönkrement intézményeink, a középkorból eredő emlékeink pusztulását jórészt a törökdúlással hozzák kapcsolatba. Lehet, hogy Szulejmánnak mohácsi győzelme után szept. 12-én Budára történt bevonulása és a napokig tartó fosztogatások idején a tárnoki ház iratai is szenvedtek, de hogy el nem pusztultak, erre meggyőző bizonyítékaink vannak. A királyi levéltár egy része még csak ezután kerül Szapolyai János kezére, s így Buda 35 I. m. 21. 1. 30 ... „primum illum Codicem legum Tavernicalium una cum Metropoli et prima sede iudieii nostri, Buda, infeliciter atnisimus li ... (U. o_ jegyzet.)
