Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szittyay Dénes: A simancasi spanyol állami levéltár / 1–17. o.

4 SZITTYAY DÉNES Ezt a részt Estado néven ismerjük. Ebben XVI—XVIII. századbeli múltjára vonatkozólag jóformán minden európai nemzet garmadával találhat adatokat. Különösen érdekelhet bennünket, magyarokat, mert elsőrangú hózagpótlás a mi magyar Országos Levéltárunk s a bécsi Staatsarchiv anyagához. Fontosságát majd minden állam tudományos társulata elismerte és a gazdag kincseket iparkodott is kiaknázni. II. Mielőtt a levéltári anyag bővebb ismertetésére térnénk, előbb a spanyol végrehajtó s adminisztratív rendszerrel kell tisztába jönnünk, mert e nélkül a levéltári anyag élettelen tömeggé válik. A XVI. század elején a királyi hatalom mellett nagy közigazgatási hatalom fejlődését látjuk, melynek megalapítója Katolikus Ferdinánd, neve pedig: Állami Tanács (Consejo de Estado). Ez V. Károly alatt is nagy szerepet vitt, a császár gyakori külföldi tartózkodása miatt; de tulajdonképeni állandó, határozott alakot II. Fülöp királytól nyert. II. Fülöp, az autokrata és hivatalnok király, minden hatalmat önmagának tartott ugyan fenn, mindamellett épp ennek tökéletesítésére a királyi tanács ügykörét is megreformálta. Az eddig egységes királyi tanácsot hármas ügykörrel ruházta fel, jobban mondva hármas önálló tanáccsá osztotta szét. Az első volt a tulajdonképeni Állami Tanács, mely a külügyi, a szárazföldi és a tengeri hadsereg ügyeit vezette; második a Királyi Tanács, mely a belpolitikai ügyeket, az igazságszolgáltatást és az adminisztratív ügyeket készítette elő; míg a harmadik a pénzügyekben, az adót s.a cruzadat, a török elleni keresztes hadjáratok adóját illetőleg adott tanácsot. E három tanács azonban az államnak folytonosan növekedő, az európai politikában állandósuló szereplése, majd területbeli gyarapodása miatt mindkevésbbé tudott megfelelni, amiért is az államtanács hatásköréből mind több és több rész hasíttatott ki, s ezek vezetésére új és új tanácsok alakultak. Ilyen volt a kasztiliai, az aragóniai, itáliai, indiai tanács, a háborús, az inkvizíciós tanács, a katonai rendek, a cruzada tanácsa stb.

s A Consejo de Estado feje volt a gran canciller, vagy ahogy máskép is nevezték, a guarda sellos, a királyi pecsét őre. A király az állami tanács tagjainak tetszése szerint adta ki a megtárgyalandó ügyeket. Sokszor ugyanazt többnek is, anélkül, hogy egymásról tudtak volna. Az államtanács ülésein a király rendesen (II. Fülöp sohasem) vett 3 Később külön flandriai, szicíliai, nápolyi, portugál tanács is alakult s hosszabb-rövidebb ideig egészítette ki a nagy állami tanácsot az említett tartományok ügyeinek vezetésében.