Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.

T-I DR. FEKETE LAJOS eredményét, azaz a végzést; vagy maga az alantas hivatal, vagy enniek fölterjesztése alapján a vilajet

8 központja, tejhát a bejlerbej hivatala mondja ki. Végleges döntéssel csak a legritkább esetben merészelt valaki szembehelyezkedni, de azt se tehette anélkül, hogy mint a felséges ser és az áldó kánun

9 megvetője lázadónak ne nyilváníttassék. A keresztény alattvaló viszont gondosan megőrizte á kezébe kapott hivatalos írást, mert újabb követelés esetén igazát bizonyíthatta vele. Az iratok ugyanis „temeszszük" gyanánt („temessük en") vagyis oltalomlevélképen szoktak kiadatni. Sok példával igazolható, hogy gazdasági vonatkozású döntésről — főleg ha hosszabb időre szólt s az eredeti irat elvesztése anyagi kárt jelentett — a kádi hivatalában hiteles másolatot állíttattak ki, melynek ugyanolyan bizonyító ereje volt, mint az eredetinek. A török kormányzat magyarországi legrégibb ténykedésének emléke, Kánúni Szüle jman

10 egyik körrendelete is egy nyolcvan évvel későbbi hiteles kádi-másolatban maradt ránk.

11 2. A török kormányhatóságok száz meg százféle ügyben óriási mennyiségű hivatalos iratot állítottak ki és osztottak szót a rája között. G. Jacob hozzávetőleges számítás szerint hét és egynegyed millióra teszi pusztán a budai kádi irodájában kiállított töröknyelvű iratok számát.

12 Természetes, hogy ennyire fejlett írásbeliség mellett állandó hivatali stílus ós merev forma alakult ki. A hódoltságot megelőző korszak ingadozásaival szemben

18 a XVI—

XVII. század iratait meg szilárdult szerkezet és állandósult fonnák jellemzik. 8 Az ujabb felfogás a vilajet fogalmának zártabb határokat szab, mint a régi. A hódoltságkori írók (Evlia is) vegyesen használják a bejlerbeji és szandzsákbeji kerület jelölésére; nincsenek tekintettel arra, hogy a „vilajet" élén bejlerbej vagy szandzsákbej áll, vagyis hogy kormányzója közvetlenül vagy közvetve tartozik a központi kormány alá (L. az akadémiai kiadványokat). 9 A ser~i-serif (serM serif: felséges, isteni törvény) az isteni eredetű egyházi, a kánun-i münif (qanun-i münif: áldó kánon) az emberi eredetű uralkodói törvény neve, mindkettő a mohamedán joggyakorlatnak főforrása. 10 A Szigetvár alatt elhunyt hódítót népe mint törvényhozót többre becsülte s az utókor jelzőt is innen adott neki; qanüni: „törvényhozó". 11 Gyöngyösi ferenerendi levéltár. 13 Veröffentlichung der Doktor-Hermann-Thoming-Gedachtnis-Stiftung, Heft 1. Türkische Urkunden aus Ungarn. Jacob számításának alapjául Evlia egy adatát veszi, azt t. i., hogy a budai kádi irodájának 10,000 gurus (á 120 akcse) évi bevétele volt. Minthogy egy irat kiállítása 24 akcseba került, az évi bevételt csakis a fenti iratmennyiség adhatta ki. Ne feledjük azonban egyrészt Evlia hiszékenységét, másrészt ittjártának idejét, mely a török kormányzat legcsendesebb korszakára esik. E két okból ezen évek ügyforgalmát sehogy se lehet átlagosnak tekintenünk. 13 Priedrich Krselitz : Osmanische Urkunden in türkischer Sprachrf aus der zweiten Helfte des 15. Jahrhunderts. Wien, 1921.