Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.

TÖRÖK IRATOK A GR. ZICHY.CSALÁD BIRTOKÁBAN. A gróf Zichy-család birtokában egyebek között török nyelven írott okiratok és levelek is előfordulnak. Ezek közül ezúttal tizenkét darabot óhajtok bemutatni, amelyek nagyrésze a veszprémmegyei Kajárra (ma Balatonfőkajár, Veszprémtől délkeletre) vonatkoznak s a XVII. századból valók. Tartalmuk ismertetésével kapcsolatosan helyesnek és szükségesnek vélem, hogy az ezen iratokban előforduló diplomatikai és jogi kifejezésekkel és alakiságokkal is foglalkozzam. A veszprémmegyei Kajár első megemlítése a XI. század végére esik. Az Árpádok korában részben királyi, részben — időnként változó tulajdonosok kezén — egyházi birtok volt.

1 Székesfehérvár és Tata bukása után a Balatonig terjedő hódoltsági zónába esett ós a török hatóságok részéről szultáni chász-birtoknak

2 nyilváníttatott, amire birtokjogi viszonyai — hogy t. i. királyi és egyházi birtok volt s régebbi tulajdonosai a hódítók elől megszöktek — már predesztinálták. A hódoltság alatt Kajár jogi helyzete nem változott. Igazságszolgáltatás és közigazgatás szempontjából a fehérvári kádi

3 hatáskörébe, tehát a fehérvári kazába tartozott és mint a fehérvári szandzsák egy része kapcsolódott a szul1 Csánki, Magyarország történeti földrajza, III. 236. 2 Mohamedán jog szerint minden meghódított föld az államé. A főhatalom birtokosa a behódoltak kezén hagyhatja a földet, de nem a tulajdonukban. A kivándorlók földjét s az elkobzott javakat a szultán vagy magának tartotta fönn (szultáni chász: hEs-i humajun), vagy főtisztjeinek adományozta (bejlerbeji, szandzsákbeji chász), avagy kisebb részekben (kilidzs, timár, ziámet: qylydz, timar, di'amet) alsóbbrangú vitézei között osztotta szét (Hammer: Des osmanischen Reichs Staatsverfassung und Staatsverwaltung, Wien, 1815. I. 347). 8 A kádi (qady) elsősorban igazságügyi tisztviselő, tehát bíró, de ezenkívül katonai, pénzügyi és közigazgatási megbízásokat is végez. Kerülete a kazá (qada): bírói járás. A török birodalomban a kádik öt osztályba voltak sorozva, mindegyikben három fokozattal. Legmagasabb rangú volt a rumiliai kádiaszker („főhadbiró"). A magyarországi kádik legfeljebb a negyedik osztályba juthattak {D'Ohsson: Tableau generál de l'Empire Ottoman német átdolgozása II. 488.). Evlia szerint a magyarországi kádik napi zsoldja 150—300, a budaié, temesvárié és egrié 500 akcse (Magyar-