Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Török iratok a gr. Zichy-család birtokában / 70–85. o.

TÖRÖK IRATOK A GR. ZICHY-CSALÁD BIRTOKÁBAN 71 tanátus magyarországi birtokaiba, elsősorban a budai ejáletbe. Fehérvár visszavételével (1601) egyidőre felszabadult a török uralom alól, pár óv múlva azonban újra beleesett s a határszéli falvak sanyarú helyzetében tengődött végső felszabadulásáig. Másfél évszázad alatt több válságon esett keresztül s mint okleveleinkből kitűnik, lakói a lehetetlen gazdasági viszonyok következtében ismételten szétfutottak, úgy hogy a török kormány adókedvezményekkel próbálta őket visszacsalogatni. Három évtizeddel a fölszabadítás után az 1715-i összeírás Kajáron 44 jobbágy- és 4 zsellérháztartást talált.

4 I. 1. A török közigazgatási szervezet minden gazdasági vonatkozású intézkedést írásba igyekezett foglalni. Az oklevelek bizonysága szerint a török kormányzatot nem érheti a zsarnokság vádja, legföljebb a gyengeségé vagy a laza* fegyelemé. A legtávolabbi falu rájája

8 előtt nyitva állott a budai bejlerbej (beklerbek) palotája és a budai díván,

8 honnan panaszának előterjesztése után talán még nem döntő, de legalább megnyugtató írással térhetett vissza: a bejlerbej utasította az illetékes szandzsákbejt, kádit, hogv a panaszos ügyét lelkiismeretesen vizsgálják felül, a bűnöst büntessék meg s általában gondjuk legyen rá, hogy ezen ügy miatt a károsult félnek ne kellessék újból panaszra jönnie. Ezen irat egyébként a körrendelet jellegével bír, mert rendszerint az illetékes kerület több hivatalának, hivatalos személyének (szandzsákbej, kádi és a többi „is erieri"

7

) szól. A rendeletet maga a panaszos viszi az illetékes hátóságnak, végrehajtó hivatalnak s a benne meghagyott vizsgálat országi utazásai, ford. Karácson Imre, Budapest, 1904—8, II. 112, 233), mely összeghez a peres esetek száma ezerint bizonyos esetleges jövedelem járult. A fehérvári kádi 300 akcse napi zsoldot húzott, de „jövedelme kevés volt" (u. o. II. 43.). * Magyar Statisztikai Közlemények. XII. 160. 3 A rája (ri

c

aja) hitéhez hű maradt keresztény alattvaló; vele szemben áll a müszlim: az igazhivő, „önmagát Istennek megadó". Mind a két csoport fizet adót, még földadót is, de az utóbbi kevesebbet. A müszlim földje asr-köteles, a rajáé eharadzs-köteles föld; amaz a termés tizedét adja adóban (asr: c

asr —tized) emez charadzsot (haradz) fizet, mely jogilag lehet a termés fele, de a termés tizedénél nem szokott több lenni. Innen sarjadt az a nézet, hogy a rája földje is tized-fizető föld {Hammer i. m. I. 348), vagyis hogy a rája is csak a termés tizedét rója le adóban. 0 A díván a szultáni tanácstestületnek (államtanácsnak) a vidéki kormányzóságok székhelyére átvitt kisebbített mása. A bejlerbeji díván elnöke a bejlerbej, tagjai a katonai és pénzügyi főtisztek, az igazságszolgáltatás és egyházi élet tartományi főemberei. 7 is erieri (is erieri: „munka emberei"), máskor áján-i vilajet (

f

ajan-i vilajet): a vilajet főemberei, nagyjai, előkelői.