Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 23 kancellária kezében. De egyes külországbeli képviseletek ezen időszakokban is más hatóságnál intéztettek el, így a konstantinápolyi diplomácia a haditanács által, a lengyelországi képviselet a cseh kancellária sziléziai osztálya által. Ami annyit jelent, hogy például a reánk, magyarokra nézve rendkívül fontos konstantinápolyi jelentések a haditanácshoz érkeztek, a monarchia törökországi követe a haditanácsnak volt alárendelve és utasításait ettől kapta. A XVI. és XVII. század diplomáciai iratanyag a, az államkancellária megalapítását megelőzőleg, ezek szerint több különböző központi hatóságnak: a különböző titkos tanácsoknak, a Reichskanzleinek, az osztrák udvari kancelláriának, a haditanácsnak és átmenetileg egyéb hatóságoknak működéséből származik. Mária Terézia az államkancelláriátJ megalapítva, kimondá, hogy az új hatóság kezelje kizárólagosan a „külügyeket és a titkos házi ügyeket", ezzel a többi hivatal, elsősorban az osztrák udvari kancellária, elvesztette befolyását a külügyekre, s ez utóbbi éppen úgv a „provincialia" kezelésére korlátozta ügymenetét, mint a magyar és cseh kancellária. Csak természetes, hogy az új külügyi hivatalnak szüksége volt az előiratokra, a külpolitika korábbi irataira, amelyek tehát ekkor adattak át az államkancelláriának, s ott őriztettek tovább mindaddig, míg aktualitásukat el nem vesztve, megőrzés végett a házi, udvari ós állami levéltárba kerültek. A levéltár 1742 előtti külügyi anyaga tehát ezen különböző hatóságok működéséből való, levéltári nyelven szólva: ezen hatóságok provenienciája.

3 Összefoglalva az eddigieket: a külügyi iratok 1742-ig különböző központi hatóságok provenienciáit teszik, 1742— 1848-ig az államkancelláriáét, 1848 után a külügyminisztériumét. A kutatás gyakorlati szempontjából is fontos a kérdés, vajjon ezen különböző provenienciájú iratok a mai állagban fölismerhetők-e, vajjon a ma létező osztályok ezen provenienciákat tisztán, egymástól ekülönítve, vagy pedig összekeverve tartalmazzák-e? A ma létező osztályok összetételét komplikálja két körülmény. Egyik az, hogy a már említett Reichskanzlei, azonkívül, hogy a császárnak német-római birodalmi ügyek3 A levéltári proveniencia, mint a modern levéltártudomány alapvető tanát l. Muller, Feith, Fruin hollandus levéltárnokok korszakalkotó müvében, H. Kaieer német fordításában: Anleitung zum Ordnen und Beschreiben von Archivalien, Leipzig 1905; francia és olasz fordítása is van; levéltárnokoknak elengedhetetlen, történetkutatóknak is szükséges e könyv ismerete.