Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

24 DR. SZEKFÜ GYULA ben expeditiv szerve volt, továbbá, hogy 1559—1620 közt a Habsburgi-monarchia külügyeit vezette, egész fennállása alatt, 1806-ig, egyúttal a német-római birodalomnak külpolitikáját is intézte, a német birodalomnak, hogy úgy mondjuk, külügyminisztériuma volt. A német fejedelmi udvarokban és egyéb, nem-német államokban, hol fontos birodalmi érdekek voltak kockán, a Reichskanzleinak, illetőleg az uralkodónak, mint német-római császárnak külön diplomáciai képviselője volt, a rendes, habsburgi diplomáciai képviseleten kívül. Így például Konstantinápolyban a XVI. században az állandó képviselet habsburgi, — ez a képviselő a haditanácstól függ, tőle kapja utasítását; mellette azonban időnként fel-feltűnik egy másik követ is, aki a németbirodalmi érdekek képviselője, s a Reichskanzlei embere. E kettő könnyen megkülönböztethető olyan esetben, mikor a bécsi uralkodó és a német császár két különböző személy, mint V. Károly és Ferdinánd korában, másutt azonban csak a hivatalos ügymenet, s általában a hivatali organizáció pontos ismerete útján lehet e különböző képviseleteket, s azok jelentéseit megfelelő módon megkülönböztetni és elhelyezni. Ez még nem minden. Egyes esetekben kettő helyett három követtel is találkozunk. A regensburgi állandó országgyűlésnél a német-római császárnak, azaz a Reichskanzleinak állandó képviselete volt, de volt egyúttal a Habsburgi uralkodónak is, mint a birodalmi területhez tartozó osztrák tartományok birtokosának, s külön, harmadik követe is volt ott, mint cseh választónak, a választófejedelmi kollégium cseh tagjának. Mindezen különböző provenienciájú iratok, amidőn az államkonferencia irattárában, majd a házi, udvari és állami levéltárban összekerültek, kézenfekvő dolog, hogy provenienciájuk nem őriztetett meg. Mi sem természetesebb, mint hogy a levéltárnokok, látva egy „Gallica" feliratú sorozatot, mely a Reichskanzlei diplomáciai iratait, s egy másik, ugyanily című sorozatot, mely az osztrák kancellária hasonlókép diplomáciai iratait tartalmazta, e két sorozatot egybeolvasztották, s belőlük egyetlen, chronologiailag rendezett osztályt csináltak. Így származott, két különböző, össze nem tartozó sorozatból a levéltár mai francia diplomáciai osztálya. Hasonlóképen találjuk a Turcica sorozatban V. Károly utasításait és követeinek jelentéseit, a Habsburgi-képviselet iratai közt, összevegyítve a hadi tanácstól származó irományokkal. 1742-t megelőzőleg a Reichskanzlei és az osztrák kancellária képviselőinek iratai így majd minden osztályban egyesítve vannak. De az állam-