Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - [M. Z.]: Iványi Béla: Debrecen és a budai jog / 186–187. o.

186 ISMERTETÉSEK az anyag gazdasági és jogi természetű, a tanulmány sem foglalkozhatik a kolostor szellemi életével, még kevésbbé hatásának megállapításával, hanem csak azokkal a külső eseményekkel, amelyekről ezek az emlékek szólanak. A belső életet, amely valamennyi kolostorban egyforma lehetett — hiszen általános szabályok határozták meg a mindennapi teendőket —, középkori forrásainkból eléggé ismerjük s nem is nehéz rekonstruálnunk. Ellenben a külső élet helyenkint, kolostoronkint változott, s Lukcsics feldolgozásában éppen azt az alapot, a kolostornak pár faluból álló „tartományát" látjuk, amelyben az apácák jobbágyai gazdasági munkájukkal ezen egyházi, kulturális hivatást betöltő intézmény tagjainak megélhetését lehetővé tették. Egy középkori, terménygazdálkodás-kori kis gazdasági egységet látunk magunk előtt s részleteket ismerünk meg a birtok kezeléséről, továbbá arról a fejlődésről, amelynek folyamán a kolostor mellett elterülő kis faluból középkori értelemben vett város lett, hol a megyei nemesség törvénynapjait tartotta, de megismerjük egyszersmind a zilált XVI. századi viszonyokat is, amikor éppen a kolostor patrónusai, Erdődy Péter és Csoron nyomták el leginkább a jobbágyokat. A gondos regeszták, a pontosan közölt szövegek a történetkutatónak, a feldolgozás pedig a laikus olvasónak igényeit elégítvén ki, a Közleményeknek ezen első s remélhetőleg gyors egymásutánban következő füzetei el fogják érni céljukat. Egy megjegyzésünket azonban nem hallgathatjuk el. Lukcsics az 55—58. lapokon közöl egy XVI. századi urbáriumot, mely véleménye szerint az 1511. évből származik. Nyelvtudományunknak kétségtelenül nagy nyeresége volna, ha a szerző támogatni tudná állítását, azonban a belső érvek feltévése ellen szólanak. Az urbárium bevezetésében az 1511-es dátum ugyanis csak arra vonatkozik, hogy ekkor helyeztettek Vásárhelyre premontrei apácák „Ferenc prépostnak, sági szentegyháznak és azon szerzetnek az időben való fejedelmének általa". Nyilvánvaló, hogy egykorú író nem nevezte volna így a sági prépostot s e kifejezés csak egy később élő ember megjegyzése lehet. — Á — Iványi Béla: Debrecen és a budai jog. Ez értekezés eleje Debrecennek legrövidebb történetét adja 1405-ig, azaz szabad királyi várossá történt emeléséig; többi része pedig a város jogának eredetét ós az első másfél évszázad alatt lefolyt fejlődését ismerteti. Zsigmond 1405. évi kiváltságlevele nemcsak Buda elő-