Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - [-n]: A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár 1924. évi évkönyve / 187

ISMERTETÉSEK 187 jogaiban részesítette Debrecent, hanem kötelezte is a debrecenieket a budai jog alkalmazására. Szerzőnk ez alkalmazást számos példával! igazolja. Az 1405. évi kiváltságlevél a budai jognak Debrecenre való kiterjesztésével városi jogaink egységesítését segítette volna elő, azonban nem számolt azzal a fontos körülménynyel, hogy minden nemzet saját egyéniségéhez mért jogi berendezéseket kíván és ezért a német fajra szabott idegen eredetű budai városjog nem is maradhatott meg állandóan a tősgyökeres magyar Debrecenben. A szerző kimutatja, hogy a szóban forgó jog Debrecenben nem talált kedvező talajra, hatása idővel egyre gyengült és a város jogisizolgáitatásában mindinkább a magyar lélekből eredő szokásjog érvényesült. A magyar szokásjog itt az egyszerű debreceni magyar bírák; egészséges gondolkozásmódjából és józan ítélőképességéből származott, melynek keletkezését a magyar lélek teremtő és átaDakító erejének megnyilvánulásául tekinthetjük. A mű írója Debrecen város levéltárának középkori okleveleit és legrégibb jegyzőkönyveit dolgozta fel más levéltári és történelmi források segítségével!, példát mutatva ekként magyarországi városjogaink jövendő feldolgozóinak. A füzet a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai között jelent meg. M. Z. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár 1924. évi évkönyve. E füzet e levéltár keletkezéséről, feladatairól, anyagáról és működéséről kíván tájékoztatni. A Hadtörténelmi Levéltár főleg az összeomlás után, a véderő szerveinek megmentett irattáraiból keletkezett. A mintegy 15.000 iratcsomóból és 3000 kötetből szervezett gyűjtemény két részből áll. Az első csoportba ezen, a világháborúra vonatkozó 19l£—1918. évi anyagot osztották be; a második csoport a volt 4. hadtestnek e levéltárba bekebelezett irattára. Az utóbbi, a XVIII. század elejétől mintegy 1910-ig terjedő korszak iratait tartalmazó gyűjteményben ugyan aránylag kevés úgynevezett hadműveleti irat van, de anyaga hadszervezeti, közigazgatási és gazdaságtörténeti szempontból igen becses és tudományos kutatóink előtt még úgyszólván ismeretlen. A füzet végén megjelent „Irodalmi munkásság" című fejezet az intézetbe beosztott tisztek és tisztviselők régibb és újabb irodalmi működésének kimerítő bibliográfiáját adja. A füzethez gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter írt meleghangú előszót. — N.