Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.

124 DR. HOLUB JÓZSEF tani kérdések foglalkoztatják. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e javaslatok nem előre kitűzött rendszeres tárgyalások eredményei, hanem vagy az előadók részéről tétettek meg, vagy pedig az egyes előadásokat követő viták, megbeszélések eredményei. Az I. csoport egy Corpus gemmarum Asiae Anterioris antiquarum, a III. egy Revue internationale d'Etudes Byzantines megindításának tervét fogadta el; a VII. azt az óhaját fejezte ki, hogy a jogi oktatásban igen nagy hely jusson a jog- és alkotmánytörténelem és ezek forrásai tanulmányozásának. A VIII. csoport elhatározta egy Revue Internationale d'Hístoire économique megindítását s egy ideiglenes bizottságot küldött ki megszervezésére. A IX. csoport 2. alcsoportja egy Inicipit-katalógus nagyon hasznos eszméjét vetette fel s kivitelével a louvaini egyetemet óhajtaná megbízni; ugyanez tárgyalta azt a javaslatot is, hogy a nagy tudományos folyóiratok bízzák meg külföldi munkatársaikat, hogy a hazájukban megjelenő munkákat és folyóiratokat ismertessék. A XI. csoport egyhangúan fogadta el azt a javaslatot, hogy a legközelebbi történeti kongresszus oly helyet biztosítson a történeti módszertan, elmélet és szintézis kérdéseinek, amely megfelel ezek fontosságának; azután pedig hogy az az egyetemes történeti kézikönyv, amelynek tervével, mint tudoimásukra jutott, a Népszövetség foglalkozik, számoljon az elméleti és szintetikus tanulmányok egyre növekvő fontosságával. Ugyanez a csoport javasolja azt, hogy a következő kongresszuson egy külön szekció iktattassák be Kelet-Európa története számára. A nagy háború forrásanyagával foglalkozó XII. főcsoport több javaslatot terjesztett az összes ülés elé: óhajtandónak tartaná 1. egy Bibiliographie critique des publications de guerre megindítását; 2. a gyakorlati együttműködést a háborús gyűjtemények közt cserék és kölcsönös felvilágosítások által; 3. tekintve a háborús levéltárak módszeres rendezésének rendkívüli fontosságát a történettudományra nézve, szükségesnek tartja, hogy e tekintetben rövidesen megegyezésre jussanak az összes kormányok. A XIII. főcsoport Cuveliernek javaslatát fogadta el, hogy minden nagyobb közigazgatási központban a levéltári szolgálat központosíttassék, egy hivatásos levéltárosra bízassék, majd Opocensky ismertetett előadásával kapcsolatosan azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a határváltozásokkal kapcsolatban történő levéltárfelosztásoknál számolni kell a közigazgatási szempontok mellett az érdekelt ország intellektuális, vallási és művészi követelményeivel is.