Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.

A BRÜSSZELT ÖTÖDIK TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSRÓL 111 ben. H. Pirenrue-nek a királyi párhoz s a tudományok és művészetek miniszterének a kongresszushoz intézett üdvözlő beszéde után újból H. PIRENNE lépett az előadói asztalhoz s „Az összehasonlító módszerről a történelemben" címen tartott nagyszabású megnyitó előadást. Nem szakszerű módszertani tanulniány volt ez, hanem általános reflexiók azokra a tanulságokra, amelyeket a közelmúlt nagy eseményei szolgáltatnak a történetkutató számára. A régebbi történetírásnak általában nagy tévedése volt s még ma is gyakran esik abba a hibába — mondotta — hogy a népeket mint izolált egyedeket tekinti, pedig ez az „ethnocentrikus" szempont a tudománnyal ellentótben áll. Az természetes, hogv a kutatók figyelmét minden országban a nemzeti mult vonja magára és köti le, de az már hiba, ha e mult kutatásához exkluziv szellemmel fognak hozzá, mert így gyakran épp az hiányzik leginkább a nemzeti történelmekből, ami a legfontosabb: a tudományos tárgyilagosság, a pártatlanság. Hogy a faji, nemzeti és politikai előítéletektől megszabadulhasson, oly magasságra kell emelkednie, ahol a történelem fejlődésének egész nagyszerűségében jelenik meg. Ide pedig csakis az összehasonlító módszer vezet el; általa és egyedül általa válik a történelem tudománnyá s szabadíthatja meg magát az érzelem bálványaitok A nemzeti történelmet az egyetemes történelem szempontjai mellett kell vizsgálnunk, mint a nagy egész egy részét, s ezt sohasem szabad kutatásainkban szem elől tévesztem. Ez az az út és módszer, amely a nemzeti egyéniségek és sajátosságok igazi megismeréséhez vezet. A szerdai nap kivételével, mely a kirándulásokra (Anvers, Bruges, Gand, Liége, Tournai és a „Front") volt fenntartva, mindennap délelőtt tartották az egyes csoportok üléseiket; kedden ós pénteken délután pedig együttes ülések tartattak általánosabb érdekű előadásokkal a napirenden. A nagyszámú fogadások közül csak kettőt emelünk ki: kedden délután a királyi család fogadta a királyi palotában a kongresszus tagjait, pénteken délután pedig Brüsszel városa látta vendégül őket a gyönyörű városházán. Szombat délután nemii szerepelt semmiféle előadás vagy látogatás a napirenden, s a résztvevők ezt az időt is kisebb kirándulásokra (Louvain, Malines, Nivelles és Waterloo) használták fel. Vasárnap, 15-én, délelőtt folyt le a záróülés. Először a Bureau International tartott ülést, amely a különféle javaslatokkal és a legközelebbi kongresszus helyével foglalkozott. A Bureau International ülése után következett az ünnepélyes záróülés, SHOTWELL, columbiai professzor elnöklete