Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Miskolczy Gyula: Robert Gragger: Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone. (Ungarische Bibliothek, Erste Reihe 6.) Berlin, Leipzig, 1923. / 360–362. o.

36Ö ISMERTETÉSEK széténél fogva ez utóbbiakat helyettesítő vagy kiegészítő egyéb levéltárakra is kiterjeszkedik. Ez utolsó részt beve­zető fejezetben megtaláljuk a volt közös levéltárak történe­tének rövid összefoglalását is, anélkül azonban, hogy azok közös jellegét szerző Magyarországnak csupán egyszerű megemlítésével is jelezte volna. Loewe könyve a versaillesi béke után jelent meg, a tárgyalt levéltárak közé mégis felvette a német birodalom testéről leszakított területek levéltárait is, ama meggyőző­désében, hogy az idegen uralom alá került levéltárak törté­netüknél és anyaguknál fogva nem szűntek meg továbbra is a múltban gyökerező, erőszakosan széttört, de a lelkekben ma is élő régi közösség szerves alkotó részei lenni. DR. KOSSÁNYI BÉLA­Robert Gragger: Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone. 1923. Walter de Gruyter et Co. Berlin und Leipzig. Ungarische Bibliothek, Erste Reihe 6. IL József uralkodása végén sok jel arra mutatott, hogy a magyar nemzet életében döntő fordulat áll küszöbön. Az általános elkeseredés azzal fenyegetett, hogy a nemzeti különállásában és rendi kiváltságaiban megtámadott magyar nemesség felbontja uralkodóházával ós az osztrák örökös tartományokkal századok folyamán kialakult viszonyát, kezébe veszi sorsa intézését, s az európai egyensúly nehezen létrejött rendszerét felborítva, a nagyhatalommá fejlődött Poroszország szövetségében, új dinasztia alatt biztosítja zavartalan fejlődését. Gragger 1 könyvének e nagyjelentőségű, történelmi mozzanat pontos felderítése képezi tárgyát. Az 1788. évben már olyan nagy volt az elkeseredés Magyarországon, hogy a berlini udvar jónak látta bécsi képviselői útján nagyobb figyelemmel kísérni a magyar eseményeket, s megkísérelte párthíveket szerezni az elégület­lenek között. Kezdetben még kétséges volt, hogy a porosz érdeklődés és esetleges porosz beavatkozás hová vezethet. Hertzberg, a tudós porosz miniszter, bebizonyította uralko­dójának, hogy a Hohenzollern-háznak több igénye van a magyar trónra, mint a Habsburgoknak, s úgy látszik, hogy • a magyar nemzetnek az a része, mely elfordult uralkodójá­tól, nem idegenkedett attól a gondolattól, hogy a porosz dinasztia egy tagja foglalja el trónját. Ez a terv később módosult: Károly Ágost weim'ari herceg lépett előtérbe,

Next

/
Thumbnails
Contents