Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Miskolczy Gyula: Robert Gragger: Preussen, Weimar und die ungarische Königskrone. (Ungarische Bibliothek, Erste Reihe 6.) Berlin, Leipzig, 1923. / 360–362. o.

ÍSMÉÖtkTÉSEK V Í61 mint a magyar írón várományosa. Károly Ágost a Habsburgellenes porosz politika képviselője, volt, II. Frigyes teremtményének, a, „Fürstenbimd"-nak kezdeményezője, ezért fordult feléje úgy a porosz udvar, mint a magyar elégületlenek figyelme. Magyar részről Hompesch báró ós Bek Pál, a Tiszacsaládnak anyai ágon egyik őse, jártak künn Weimarban és Berlinben, s tárgyalásaik nyomán az a terv alakult ki, hogy 1790 tavaszán II. Frigyes Vilmos megüzeni a háborút II. Józsefnek, serege bevonul a monarchia területére, s a felkelők fegyveresen hozzája csatlakoznak. II. Józsefnek korán tudomására jutott, hogy Jacobi bécsi porosz residens.ez ügyben tárgyalásokat folytat egyes magyar urakkal; szerette volna pontosan ismerni az egész összeesküvést, de Pergen reridőrminiszter minden erőlködése ellenére sem volt képes felfedni a porosz udvar és a magyarság elkeseredett része között szövődő szálakat. A bécsi rendőrség tehát nem tudott komoly akadályokat gördíteni az események kiérésének útjába, de annál inkább feltartották azt a belső ellentétek. Hertzberg miniszter kalandos törekvésnek tartotta a Habsburg-dinasztia megbuktatását Magyarországon; ő a magyar elégületlenség által szült zavarokat Poroszország területének kikerekítésére akarta kihasználni, nevezetesen Danzig ós Thorn megszerzésére. A porosz-osztrák, háború felidézése beláthatatlan következményekre vezethetett volna, s Poroszországnak — híven II. Frigyes politikájához — mindenesetre biztosítania kellett Anglia szövetségét. Ámde az angol kormány tudni sem akart Poroszország megsegítéséről abban az esetben, ha eZ utóbbi támadó háborúba bocsátkoznék! Az 1790. év eseményei eléggé ismeretesek voltak eddig is. József, hogy külellenségeivel, főleg a porosszal, nyugodtan leszámolhasson, visszaállította Magyarország alkotmányát; utóda, II. Lipót, bátyja politikai koncepciójával ellentétben, birodalma belügyeit akarta mielőbb gyökeresen rendbehozni, s e célból előbb Törökországgal kötött békét, majd Poroszországgal bocsátkozott tárgyalásba, s végül meg is egyezett azzal Reichenbachban. Azonban még ezekhez az eseményekhez is tud Gragger új vonást szolgáltatni. A porosz király mindenáron azon volt, hogy lehetetlenné tegye Reichenbachban a megegyezést, ezért mindig fokozta a porosz kívánságokat. Mikor végre Lipót engedékenysége és Hertzberg logikájának ereje előtt mégis meg kellett hajolnia, magyarországi pártját még akkor is biztatta, hogy az országgyűlésen a porosz garanciát követeljék, s így