Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Miklósy Zoltán: A Pálffy-család oklevelei / 347–352. o.

350 KISEBB KÖZLEMÉNYEK Ezek szerint a füssi egyháznemesek az I. Ferdinánd-féle kiváltságlevél alapján országos nemességüket bizonyították, amely fontos jogot — tudtunkkal — a többi egyháznemesi széknek nem sikerült megszereznie. Az egyháznemesek kiváltságos osztálya a sokfelé tagozott középkori magyar társadalom egyik maradványa volt. Az aranybulla korától kezdve ugyanis az ország különböző jogú társadalmi osztályai — modern szóval élve — bizonyos egyenjogúsítás felé törekedtek. E törekvést idővel az Árpádkor legtöbb társadalmi osztálya vagy meg tudta valósítani, vagy áldozatul esett annak, s tagjai közül az egyének vagy testületek fajsúlyuk, esetleg szerencséjük szerint szitálódtak be vagy a jobbágyok, vagy a kiváltságosok (városi polgárok, egyház nemesek, országos nemesek) közé. Mint látszik, a fejlődés e menete az egyháznemeseket is: érintette. Különben időjártával sok egyháznemesi szék megszűnt, másokat — köztük a kalocsai érsek (fejórvármegyei) hontokai vagy sárközi,

2 a pannonhalmi főapát (somogyvármegyei) remetei,

3 a szekszárdi apát (fejérvármegyei) fajszi

4 egyháznemesi szókét 7-* a török hódoltság törölt el s a török világot csak az esztergomi érsek érsekiéli,

5 szentgyörgyi,

6 vajkai,

7 verebélyi* a győri püspök vecsei,

9 a győri káptalan bácsai

10 és a pannonhalmi főapát füssi

11 egyháznemesi széke élte túl.

12 2 Csánki D. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. 299. Károly I. Fejér vármegye története. I. 238. járásnak írja.. 3 Pannonhalmi Szent-Benedek rend története. III. 295. * Csánki, i. h. III. 299. — Fraknói V. A szekszárdi apátság története. 39—46., 69—72., Pannonh. XII/B. 63—64. 5 A megmaradt székekről 1. Fényes E.: Magyarország statisztikája. II. 98., 144. — Az esztergomi érsek egyháznemeseiről részletesebben ír Ozorai I. Az egyházi praedialis nemesek és birtokok c. müvében. (Magyar Sión, 1886. és önállóan.) Az érsekiéli székről: Komárom vármegye és Komárom város monográfiája. 98., Pozsony vármegye és Pozsony váró» monográfiája. 513. 6 Fényes, i. h. II. 98., 144. 7 L. Nagy, Notitiae politico-geographieo-statisticae i. r. Hungáriáé. I. 269., Pozsony vm. és Pozsony v. mon. 124., 513. 8 Bars vm. mon. 79—81., 3Í0., 377—378.. 400-401., Nyitra vm. mon. 593., 599., 600. 9 Csánki, i. h. III. 207. 10 Pannonh. i. h. II. 202., Győr vm. és Győr v. mon. 20. 11 A füssi széket kimerítően tárgyalják a Pannonhalmi Szent-Benedekrend története. II—VI/A. kötetei. 13 Az érsekiéli szék Komárom és Pozsony, a szentgyörgyi Esztergom,. Hont és Nógrád, a vajkai Pozsony, a verebélyi Bars és Nyitra, a vecsei Veszprém, a bácsai Győr, a füssi pedig Komárom vármegye területébe van foglalva.