Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára / 150–164. o.

ZÓLYOM VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA. Az elszakított felsömagyarországi vármegyék levéltárai között — tekintve anyagát, terjedelmét és rendezettségét — a legkiválóbb helyet foglalja el Zólyom vármegye levéltára, amelyről a Magyar Történelmi Társulat 1874. évi vidéki kirándulása kapcsán először Pesty Frigyes és Cherven Flóris közölt egy-egy rövid ismertetést. (Századok, 1875: 73. és 120. lapon.) Ugyancsak megemlékezik róla Pauler Gyula: „Adatok a megyei levéltárak ismertetéséhez" című cikkében. (Századok, 1881: 409. lapon.) Módunkban van most ez adatokat kibővíteni. I. E levéltár keletkezésének ideje a XVI. századra esik. A vármegyének, miként a többinek is, ebben az időben nem volt még rendesen kifejlett adminisztrációja, sem központja, még kevésbbé székháza. Rendes szerve, amellyel köz- és magánjogi ügyeit elintézte, a congregatio és a sedes iudiciaria volt, bizonyos időközökben, s ekkor a határozat röviden, kivonatosan a jegyzőkönyvbe került. A közigazgatás külső teendőit a szolgabírák, majd a szolgabírák s a melléjük beosztott esküdtek együttesen, a kisebb ügyeket csak az esküdtek végezték, ugyancsak a lehető legkisebb papírfogyasztással. A dicát a kamara kiküldöttje, a dicator írta és szedte össze, tehát ezzel sem volt baj, s így nem is igen halmozódhatott össze irat, hogy levéltárt alkothasson. Ha mégis voltak iratok: királyi leiratok, rendeletek vagy periratok, amelyeket el kellett tenni, ezeket a mindenkori alispán saját házában, vidéki kúriájában őrizte, ki gondosan, ki felületesen. Ezek az alispánra bízott iratok, vagy a szó igaz értelmében vett leveles ládák, amelyekben ez iratokat őrizték, adták a vármegyei levéltár első anyagát. A legelső adatunk ily leveles ládáról 1530-ból való. Ez