Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szentpétery Imre: IV. László király pecsétváltoztatásai / 310–320. o.

IV. LÁSZLÓ KIHÄLV PECSÉTVÁLTOZTATÁSAI 317' (Az oklevél Pozsony város levéltárában van, lad. 11. no. 1.) Ennek a negyedik kettős pecsétnek az ábrázolása az első pecsétéhez hasonlít, de azzal nem azonos. A mellső lapon a királynak kartámlás padon ülő alakja látszik, mellre tar­tott baljában az országalma, jobbjában a kormánypálca, mely nem a vállon nyugszik, hanem kissé lecsúszva, a felső karon. A hátsó lapon háromszögletű pajzsban koronába állí­tott kettős kereszt van; a korona magasabban lebeg és széle­sebb, mint az előbbi pecséteken. A mellső lap köriratának külső köre a teljes Servie szóval végződik, a belső kör Gal­ileié szóval kezdődik s Cumanie után hiányzik a que szótag. A hátsó lap körirata egyezik a megelőző pecsétekével. Ez az immár ötödik pecsétváltoztatás most már az utolsó is volt; ezt az utolsó kettős pecsétet találjuk IV. László király oklevelein az uralkodás végéig. Megjegyzendő, hogy a kettős pecsétekkel egyidejűleg IV. László gyűrűs pecsétet is használt, még pedig — úgy látszik — rendesen függő pecsét, alakjában, amelynek egyik példánya egy 1275 júl. 11-én kelt oklevélen maradt meg. (A Nemzeti Múzeum levéltárában.) Hogy mi volt a gyakori pecsétváltoztatás oka, arra IV. László uralkodásának ismerete mellett könnyű meg­találni a feleletet; de maga a király is rámutat fentebb idé­zett szavaiban a zavarokra, visszavonásokra, melyek a pecsét megváltoztatását szükségessé tették. A politikai partok gyakori váltó zasai, a közélet vezető szereplőinek gyors fel­tűnése és bukása, melyekkel IV. László király uralkodása telve van, a királyi pecséttel való visszaélésekre is bő alkal­mat szolgáltatott. A zavarokat szívesen és gyakran felhasz­nálták hamisítványok készítésére: ki ellenőrizhette volna, hogy az egymást váltogató pártok emberei mikor jutottak a hamis oklevélbe foglalt királyi kegyhez? A második pecsét­nek ellenőrző jegyekkel való ellátása bizonyosan csak a hamisítás megnehezítése céljából történt; s ha IV. László király nem is vésette pecsétjére azt, amit II. András király harmadik pecsétjén olvashatunk: Alia sigilla sunt falsa, istud sigillum est verum, az ellenőrző jelek bevésetése min­den bizonnyal ugyanezt jelenti. De a hamisítás meggátlása, vagy megnehezítése volt a főcélja az új pecsétek vésetésének is, minthogy sem a pecsét elvesztése, mint IV. Bélánál, sem a cím és hatalmi jelleg változása, mint István ifjabb király­nál, nem adtak okot IV. László király pecsétjének meg­változtatására. Éppen w pecsétváltoztatások idejéből, így például az 1278. évből, reánk is egész csomó hamisítvány

Next

/
Thumbnails
Contents