Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szentpétery Imre: IV. László király pecsétváltoztatásai / 310–320. o.

318 DR. SZENTPÉTEHY IMRE maradt, amelyeknek jó része az egykorú hamisítás terméke:, igazolva, hogy a királyi pecsótváltoztatás indokolt volt. Ezek után visszatérhetünk oda, ami ezeknek a pecsétre vonatkozó megállapításoknak fő okául és kiindulási pontul szolgált, hogy t. i. a fölismert eredmények mennyiben használhatók fel az oklevélkritika céljaira. Ha tudjuk, hogy az oklevélen látható pecsét IV. László királynak melyik pecsétje, akkor ebből megállapíthatjuk az esetleg keltezetlen oklevél kibocsátásának idejét az illető pecsét használatának időhatárai között, sőt egyéb adatok figyelembevételével olykor pontosabban is; vagy pedig, ha az oklevél dátumában szereplő évszám és az oklevél pecsétje közt ellentmondást találunk, ebből az oklevél hitelességére nézve vonhatunk következtetést. Sajnos, hogy a pecsét igen sok eredeti oklevélről hiányzik már, s a megmaradt pecsétek nagy része is csonka és töredezett. Ez különösen a második pecséten alkalmazott mellékjelek fölismerését nehezíti meg; ezért nem vették eddig egyáltalában észre a második, • I • alakú jelet, mely csak többé-kevésbbó ép pecséteken látható; de sok esetben letört vagy lekopott a pecsétnek az a része is, hol a csillag és a félhold szokott lenni. Ha azonban a pecsétnek egyáltalában megvan egy figyelembevehető darabja, legalább annyit rendesen meg lehet állapítani, hogy az első, a második stb. pecsétből való-e az, s már ez is nagyon jelentős útbaigazítás. Lássunk néhány példát. A margitszigeti apácáknak Wenzelnél 1278-i kelettel közölt oklevelén kék-fehér sodraton függő pecsét félreismerhetetlenül IV. László király harmadik pecsétje, tehát az, amelyet 1286 közepe óta 1287 végéig használtak. Minthogy megállapítható, hogy ezt a pecsétet nem függesztették utólagosan az oklevélre, hanem az eredeti oklevél eredeti pecsétjével van dolgunk, ez az oklevél nem származhatik 1278-ból, amint Wenzel a datumsornak üresen hagyott részét közleményében önkényesen kitöltötte. Az oklevél tehát 1286 közepe és 1287 vége közt kelt. A dátum részére üresen hagyott hely után írt sexto azonban aligha az évszám sexto-la, akar lenni, hanem az üres hely nagyságából számítva az uralkodási év decimo sexto-}&. A XVI. uralkodási év voltakép 1287 végére talál, azonban az egykorú oklevelek tanúsága szerint IV. László király kancelláriája (helytelenül) az egész 1287. évben XVI-nak írta az uralkodási évet (az év elején kelt oklevelekben is: Árpád-kori új okmánytár, XII. 451. 458. Hazai okmánytár, VI. 321. stb.). Ennélfogva nem állapíthatjuk meg közelebbről, hogy az év melyik részé-