Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Gross, Lothár: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben / 278–286. o.

A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 285 fontosak a miniszterek fölterjesztései, a közös minisztertanács jegyzőkönyvei (1867—1918), továbbá a monarchia különböző belügyi hatóságaival folytatott jegyzékváltás, valamint az Interiora ós a monarchiát képező egyes tartományok szerint rendezett anyag. A cs. és kir. külügyminisztérium úgynevezett politikai levéltárában egyesített diplomáciai levelezés, a XIX. század második feléből, egészben véve a kutatástól ma is érintetlen anyag, s csak ezután vár tudományos kiaknázásra. A diplomáciai levelezés értékes kiegészítését nyújtják a XIX. századra nézve a külföldi missziók (követségek, konzulátusok) levéltárai. Végül meg kell említenünk a külügyminisztérium adminisztratív registraturáját, mely 1830-ra visszanyúlva, a kereskedelem és közlekedés, egyházpolitikai kérdések, továbbá a nemzetközi jog történetére gazdag adattárat tartalmaz. A Mária Terézia által alapított államtanács (1761— 1848) és az állami konferencia (1809—48) levéltáraiban a monarchia szinte minden hatóságától találunk jelentéseket és fölterjesztéseket. Míg az államtanács hatásköre kizárólag a belügyekre, addig a konferenciáé időnkint a külpolitikára is kiterjed. Mindkét levéltár az akták száma szerint van rendezve (számregistratura), s az egyes darabok feltalálása részletes indexek és jegyzőkönyvek segélyével megy végbe. Hasonló beosztása van a kabinetiroda levéltárának (1802— 1918), mely a konferenciával és a tudományos kutatás számára már régebben megnyitott államtanáccsal együtt Ausztria-Magyarország belső történetének még szinte teljesen kiaknázatlan kincsesbányája, s mint ilyen, a szűkebb értelemben vett művelődéstörténetre (irodalom, művészet) is fontos. A kabineti levéltárhoz tartoznak az egyes országok és tartományok alkotmányára és közigazgatási berendezésére vonatkozó régebbi és újabb akta-sorozatok, valamint a miniszterek és vezető államférfiak különböző fölterjesztései, emlékiratai és kidolgozásai. Nem kevésbbé értékesek az 1848—1918 időközre a minisztertanácsi jegyzőkönyvek és a kabinetirodának ezekhez csatolt felterjesztései. Az abszolutizmus korszakának közjogi és közigazgatási történetére fontosak a csász. kir. birodalmi tanács és a „megerősített

11 birodalmi tanács (1851—61), az újabb államtanács (1861—68) és az 1848—49-i osztrák birodalmi gyűlés levéltárai. A monarchia különböző népeinek politikai és nemzetiségi mozgalmait világítják meg a legfőbb rendőri hatóságnak (1849—67) iratai (melyek A- és BM-aktáknak neveztettek el), s a csász. és kir. külügyminisztériummal